A Vasedényhez...

[Szerkesztve]

UP

Az a kérdésem, hogy mivel kivágok néhány meggyfát, szeretném a törzsüket hasznosítani. Lécet vagy ilyesmit vágni majd belőlük. Kivágás után a törzset meddig szárítsam, mit csináljak vele, mikor vigyem asztaloshoz levágatni?

Érdemes ezzel foglalkozni? Kb 15-20 cm átmérőjűek a törzsek, van 5-6 ilyen fa

Köszi!

senki?

fel!

mire akarod majd hasznositani a megyfalécet? elvileg 1-2 hét szárazon tartás után már vágható a fenyő, ugyanakkor a megynek vastagabb a háncsa. Azt megteheted, hogy a háncsot (mivel az a vizzáró réteg) leszeded, csak akkor meg a kórokozóknak lesz jobban kitéve a fa. Bár ha ugy hagyod állni 1 hónapot az simán szelhető. De ezt megmondja neked az iparos akihez viszed, mert azért a megyfa kicsit keményebb anyag mint a fenyő, és az hogy minek a szelését vállalja be az gépeitől is függ. Ha rendesen kiszáritott anyagból akarsz dolgozni, akkor 2-3 évet kellene pihentetned mint a régi Cremonai hegedűkészitők.

Ha a hatalom csúcsán nincs erkölcs, alatta nincs szabadság.

igazából még magam sem tudom, csak gondoltam, nem dobom ki a ''kukába'' a jó kis meggyfa-törzseket... van idő, szóval minél tovább szárítsam.. ok
hagyjam rajta a háncsot, akkor ugyan több idő alatt szárad ki, de nem eszik meg a férgek, ugye? garázsban tárolnám valszeg, mondjuk oda is bejuthatnak a kártevők
Faragni jól lehet a meggyfát?

köszi a segítséget

és a szilva, pontosabban vadszilva fája jó valamire? van egy kb. 20 cm keresztmetszetű törsz (és lesz még vagy 3 hasonló), valami polcszerűséget szeretnénk csinálni belőle. még sehol nem láttam, hogy bárki használta volna.

azért megpróbálkozok vele
sajnos 10 meggyfánk ment tönkre monília miatt, azt monták, nem érdemes megtartani őket
pedig olyan jól termettek régen

mégsem lesz belőlük léc... most hogy kivágtuk a fákat, látom, hogy mindegyiknek a törzsének a belseje elhalt, beteg, nem hiszem, hogy ez jó lenne bámire is... vagy
Faragni érdemes a meggyet, nem túl kemény ilyesmihez?
Ha nem, akkor odaadjuk a szomszédnak téli tüzifának

nekiállsz faragni, ha könnyen meg, akkor faragható, ha nem, akkor tüzifa

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

Sziasztok! Lépcsőtervező és tetőtervező programot keresek. Cserébe tudnék adni terítékelő, vagy konyha látványtervezőt. Csak teljes verziós érdekel.

The Power of Dreams

Ez a hozzászólás egy kicsit warezosra sikerült

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

Érdemes felszeletelni akár azonnal is, mert nem sok jelentősége van.
Régen csináltaák azt hogy meghagyták rökben a fát és bekenték a két végét vmi trutyival ami lezárta a pórusokat.
Ez azért volt jó, mert így nem tudott hirtleen kiszáradni a fa így nem repedt oylan aktívan.
Ezt ma már nem csinálják, mert nagyüzembe megy a termelés és le se xarják ha reped a fa. ''Majd kidobjuk és lesz belőle forgácslap vagy tüzifa.'' felfogás a divat.
Ezt a módszert ükapáink használták...nem is lényeg.

AZ ilyen kistörzsű(20-30cm) fákból nem sok mindent lehet csinálni.
A geszt részének olyan kicsi az átmérője hogy talán egy vágódeszkára való kijön belőle, de arra meg a bükk az egyik legjobb.(bár én csináltam egy párat cseresznyéből és az is jó).

Azt, hogy faragható e vagy sem pedig egy átlag asztalos nem mondja meg, hacsak nem jártas a dologban.
Gyakorlatilag minden fa fargható csak, a ''faragható e vagy sem'' kérdést nem arra értik, hogy beletörik e véső, vagy sem, hanem arra hogy mennyire JÓL faragható.
Tölgy, Bükk Hárs Kőris pl. jól faragható tudtommal mert nem megy össze vissza a szála neki és könynű vele bánni. Bár én sem vagyok faragó, de ezeket fargótól hallottam.
Ettől független minden fát meglehet faragni csak kérdés mennyi idő alatt és mennyire lesz szép.

Jah és ugye a fa úgy épül fel, ha a kersztmetszetet nézzük, hogy kéreg, szijács, geszt ,bél.
Nem kell jobban belemenni.
A geszt ami a bélt veszi körül, és a geszt körül van a szijács, majd a kéreg.
A geszt sötétebb mint a szijács mert elveszített életképességét ezért nem szállít tápanyagot és keményebb.
Ezt használjuk(van kivétel itt is) mi asztalosok.
A szijács a világosabb ami még életképes és szállítja még a tápanyagot, ezért pihább is.
A szijács jóval keskenyebb mint a geszt, de fafajtól függ ennek aránya.
Pl.a cseresznyének elég széles szijácsa van ezért előszerettel szokták azt is hasznosítani(drága a cseresznye) csak ugye teljesen más a színe és nem feltétlen tud szép lenni.
Bár kinek a pap,kinek a.....
Gondolom a meggyfának is széles a szijácsa ezért modntam hogy talán egy vágódeszka kijön a gesztből.

Legtöbb fafajnál a kártevők csak a szijácsba mennek bele és ott élősködnek(persze itt is vannak kiveételek)
Gondolom puhább és mint mondtam abba van a tápanyag amit előszerettel megzabálnak.
Néha belemésznak kicsit a gesztbe is de valszeg csak azért mert kezdőkkel állunk szembe.

Hát úgy hirtelen röviden annnyi.

Láttam szilvát felszeletelve már és elég érdekes a színe és az erezete.
Nem tudtam eldönteni hogy tetszik e vagy sem.
Különleges az biztos már nem igazán szoktunk belőle dolgozni mert ritka, és kevés az olyan ami szép is és jó vmire.
Úgy rémlik mintha nem nagyon lett volna szijácsa ezért eléggé nagyrésze hasznosítható.
Szeleteltesd fel ha gondolod de arra számíts hogy sokat kell ragasztgatni és dolgozni vele mire lesz belőle egy polc, vagy vmi.
Ha viszont elkészül büszke lehetsz rá, mert te csináltad és ráadásul egy viszonylag különleges fából.

nekem körtém van itthoin pár deszka, de évek óta szárad és nem tudom eldönteni mit csináljak belőle, mert eléggé szép és nem akarom elpocsékolni.

Szil: [link]

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

Azt nem tudjátok, hogy vajon mennyibe kerülhet 1ha erdő kitermeltetése?(vannak fakitermelő brigádok, csak a neten nem találtam rájuk Bár nincs erdőm, de kíváncsi vagyok rá Gondolom erdészeti suliban talán erről is eshetett szó.
Előre is köszi a választ

Nekem fogalmam sincs róla, mindenesetre up

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

Pedig rád számítottam volna, de sebaj
Nekem sincs fogalmam róla.

erdészeti suliban

Na én nem olyanba járok

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

Átlag kb 200-250k

De nem mindegy, hogy milyen célra. Faipar vagy papíripar? Gépekkel sokkal olcsóbb kézzel drágább de pontosabb.

[Szerkesztve]

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

Köszi
Honnan sikerült infót szerezned róla?
Papírnak milyen fákat szoktak vágni?
Gépek alatt mit értesz? Én ugy képzelem el, hogy van egy x főből álló brigád, aki kivágja a fákat, méretre szabja és gondolom traktorokkal a rakáshoz húzzák.

Szia pajtika

Nagyon király a totyik!
Szóval kellene nekem lakásba való virágtartó, ami hasított fából van, esetleg olyan kis talicska is szóba jöhet, ami antik darabnak néz ki, és a tároló része szintén hasított teknőszeró...
Szerinted megoldható?

Köcce,
Cicu

Nem vagyok öreg, csak rutinos!

Egyik osztálytársamat kérdeztem meg, mondta, hogy a faterjával vágtak ki így fákat, vagy volt benne része vagy mittudomén
Na majd a többi infót megpróbálom kiszedni belőle

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

Szia

Minden megoldható, ahogy az ügyfél szeretné
További részleteket majd ha kialudtam magam

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

Kíváncsian várom a fejleményeket!
Én saját magamban többre számítottam, mint 200-250k, hiszen 1ha-on tetemes mennyiségű fa lehet és nem kis munkáról van szó

Mit értesz pontosan hasított fa alatt?

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

Szerintem is több, lehet, hogy félreértett, tereptől is függ, hogy sík terület vagy hegyoldal. Amúgy van, hogy egy fát legalább 200k-ért szednek ki. Amúgy komoly gépek kellenek hozzá, nem tudom, hogy mennyi lehet

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

Én sem tudom. Több százezer vagy akár milliós összeg, nem tudom eldönteni .
De vegyük a legegyszerűbb esetet: sík terep, valamint haszonfa(nem papír) és tűzifa kitermelése a cél. (akácból, tölgyből 1ha-on 200-400m3 fa is lehetséges, bár ezt te jobban tudhatod ).

Könnyebb kérdéseid nincsenek?

bár ezt te jobban tudhatod

Ilyenről még közelítőleg sem tanultunk. Amúgy az sem mindegy, hogy kivágni vagy kivágatni akarod azt a famennyiséget.

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

Jól van na Természetesen semmi gond.
Amugy pedig a ''kivágatás'' érdekel. Megbíz az ember egy céget, egy fakitermelő brigádot és azok profi módon elvégzik a munkát Na ennek a költsége érdekelne.

Én is olyan info-t kaptam, hogy állítólag 300-350ezer ft a kitermeltetés.
Ha igaz, akkor nem sok érte

ipari vagy hobby maró?

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

8-24ezerig pörög. A csapágyház, meg a az alsó része öntvény. A bekapcsokallantyú reteszelhető. 8-as a patronja

Az ELU az egy jó francia márka, ipari gépeket gyártottak, 35-40k körüli értéke van, ha jó állapotvban van akkor 40-et megér.

ja és nem hobby-t, hanem barkácsot akartam írni előtte

[Szerkesztve]

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

KÖszi, én is így tudtam, csak kicsit elbizonytalanodtam, mert OBI-ban láttam hobby-barkács felsőmarókat /zöld bosch és black&decker/ 30 pénzért. Egyébként jól néztek ki, bár nemtom, hogy mit takar a vonzó külső.

Dizájn.
Amúgy van még a kék színű, az van ipari felhasználásra. Az jóval drágább is

[Szerkesztve]

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

Aproneten miért nem? Vatera. PH!

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

kőnig a kép

(ismerettségi körödben meg tudnád kérdezni esetleg, hátha érdekel valakit)

thx
meg

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

Sziasztok!

Szeretnék készíteni egy szép nagy pipatóriumot. Olyan 24 pipának kellene, hogy legyen benne dokkoló, ezenkívül egy-két rekesz a dohányoknak és egyéb apróságoknak. Van erre konkrét ötletetek, esetleg ''szabásminta'' Előre is köszönöm!

Kicsit pontosítanék: Nem ajtós pipatóriumot szeretnék, ''csak'' egy fali pipatartó polcot, amelyen szépen, szabadon levegőzhetnének a pipáim.

Egy kis faipari kérdés(és mindenkihez):
hány %-ot jelent az élőnedves és a nedves állapot?
Azt tudom, hogy a légszáraz az 14%-nak felel meg.
thx

A fa nedvességtartalma egyrészt a sejtüregekben, másrészt a sejtek falában (micella-közökben) van jelen. A kivágott fa nedvességtartalma a fafaj tulajdonságaitól és a külső körülményektől függően tág határok között változhat (vízzel telített, élőnedves, félnedves, félszáraz, légszáraz, szobaszáraz, túlszárított, abszolút száraz). A 100%-os relatív nedvességtartalmú levegőhöz tartozó egyensúlyi fanedvesség tartalom a rosttelítettségi határ. A rosttelítettségi határ fafajtól és hőmérséklettől függően változik, de általában 30%-nak tekintik. A 30%-on felüli víztartalom, a sejtek üregeiben lévő un. szabad víz eltávozásával a fa méretváltozást nem szenved, és a faanyag mechanikai tulajdonságai sem igen változnak, de ha a sejtfalakban található kötött (higroszkópos) nedvességtartalom a fa száradásakor, vagy szárításakor eltávozik, a nedvességtartalom elvesztésének arányában a fa zsugorodni fog, fizikai és mechanikai tulajdonságai megváltoznak. A faanyag teherbírása a nedvességtartalom csökkenésével nő, a vizes faanyagénak kétszerese is lehet.

Nevességtartalmi értékek növekvő sorrendben:

- abszolút száraz 0%
- túlszárított 0-6%
- szobaszáraz 6-12%
- légszáraz 12-18%
- félszáraz 18-30%
- rosttelítettségi határ 30-50%
- félnedves
- élőnedves
- abszolút nedves

Az utolsó 3 nem ugrik be, hülyeséget nem akarok írni, egy körübelüli érték itt van, ha meglesznek az értékek, akkor beírom :[link]

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

No megvan teljesen pontosan:

Abszolút száraz az a faanyag, amelyben nedvesség sem szabad, sem kötött víz formályában nem fordul elő, tehát mind a nettó, mind a bruttó nedvességtartalom 0%. Ez az állapot csak mesterséges szárítással, 100 C feletti hőmérsékleten, technikai úton érhető el.

Túlszárított a faanyag, ha szabad víz még gőz alakban sem, kötött víz formában pedig csak kis mértékben található benne. Nedvességtartalma <6%. Mesterséges szárítás eredménye.

Szobaszáraz lesz a faanyag, ha kb. 20 C hőmérsékletű és mintegy 45-50% relatív légnedvességű helyiségben huzamosabb ideig tároljuk. Nedvességtartalma 6,1-12%-ig terjed. Mindennapos használati tárgyaink, bútoraink nedvességtartalma ebbe a tartományba esik.

Légszáraz a faanyag, ha csapadéktól védett, szabad levegőn, hosszabb ideig száradt. Nedvességtartalma 12,1-18%-ig terjed. Megjegyzendő, hogy a szabványokban szereplő ''légszáraz'' faanyagon mindig Q=15% nedvességtartalmú fát értünk!

Félszáraz az a faanyag, amelyet a kidöntés után hosszabb ideig az erdőben tárolunk. Nedvességtartalma 18,1-30%-ig terjed. A természetes vízvesztés során a szabad víz csaknem egészében távozott.

Félnedves a faanyag, amely kidöntése előtti nedvességtartalmából már veszített. Nedvességtartalma 30,1-50%-ig terjed.

Élőnedves az a faanyag, amely még kidöntése előtti nedvességet tartalmazza. Nedvességtartalma >50% Értéke fafajonként és termőhelyenként változó.

Vízzel telítődött az a faanyag, amelyet hosszabb ideig víz alatt tároltunk. A sejtfalak és a sejtüregek egyaránt a felvehető legnagyobb mennyiségbe tartalmaznak vizet. Nedvességtartalmuk 140-230%-ig terjed.


Forrás: 1972-ben kiadott Anyagismeret I. c. tankönyv

ui: az élőnedvesre is van egy %-tól %-ig érték, lehet, hogy 50,1-140-ig, de erre most nem emlékszek, meg azt sem találom, ahova leírtam.
Remélem minden infó benne van

mod: ahogy elnézem régen mások voltak az elnevezések.

[Szerkesztve]

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

Köszönöm, ez nagyon korrekt!
Ha eszembe jut még valami, kérdezek