Munkalappal nem könnyebb elérni a sík felületet? Mégha trébb is, mint alapanyag. Esetleg a munkalapra tenni 2-5mm-es textilbakelitot kopófelületnek?
Vagy maróasztalnál nem számít, hogy mennyire sík maga az asztal, jobban befolyásolja a fence egyenetlensége a végterméket? (nem tudom a magyar nevét, de az aminek nekiütközteted a munkadarabot)
Bár egy vastag munkalapnál nehezebb "elnyeletni" a marót, hogy a lehető legtöbb hasznos rész álljon ki belőle.

[ Szerkesztve ]

A libatömős fajta, de én biztos nem fogom azért eladni, mert nehéz, majdcsak megküzdök vele. Sajnos én olyan vagyok, hogy mindent túl méretezek, az atomcsapást is kibírja elv alapján, ebből fakadóan a gépek is ennek megfelelőek. Tisztában vagyok ezzel a hibámmal, de már nem vagyok változó korban, vagy talán majd újra.

Ismétlem, a munkalap kiváló. Egyetlen bajom van vele:

Bele kell ültetni a marót. Ez annyit tesz, hogy ott, ahol a marógép csüng, el kell véknyítani az anyagot min 1cm vastagságig, és bár a tetején a kemény, masszív bevonat elég jól kitart, nem bízok egy 8-10mm vastag forgácslap kitartásában. Mert amíg új, jó lesz az, de vajon mi lesz később?

"nem tudom a magyar nevét"

Bizonyára a vezetővonalzóra, vagy németesen a stellerre gondolsz. Jónéhány műveletnél nincs is szükség ilyen segédeszközre - többnyire amikor csapágyas maróval haraptatjuk a fát.

De azt jól gondolod, hogy igen fontos, hogy egy ilyen asztal szép sík legyen, és ezt a tulajdonságát meg is tartsa.

Több fa van, mint asztalos!

Aha, rémlik, hogy neked is DW625-öd van. Ha így van, akkor ejthetünk szót arról, hogy elpostázok neked alapanyagot, és az asztalba építéshez készített sablonjaimat - amikor végeztél, majd visszapostázod. Vagy marjam ki neked, és úgy adjam postára? Hol laksz? - hátha járok olykor arrafelé. Mondjuk az én asztalom abszolút nem univerzális lett, mert tudom, hogy ez a gép egyetlen kést fog forgatni egyetlen beállítással éveken át.

"Tisztában vagyok ezzel a hibámmal"

Ezt több aspektusból sem nevezném hibának. Hiba pl, hogy cigizek, vagy hogy a sógorom iszik. Hiba, hogy Stohl Buci megpróbált ellógni, amikor csinált egy csúnya személyi sérüléses karambolt.
Amikor egy barkácsoló a nagyobbik gépet veszi meg, azzal tisztán egyet értek. Így minden feladatra megvan az eszköze, s ez inkább igényességet jelent, és megspórolt egy komoly gép árát azért a kompromisszumért, hogy inkább emelgeti a nehéz, de mindent tudó gépet. Hanem amikor ugyanezt egy asztalos teszi meg, akinek nagyon gyakran kell cipelnie, akkor kifizette a konditerem árát ugyan egy ilyen DW625-el, de hogy is fogalmazzak: Könnyebb felhúzott szoknyával szaladgálni, mint letolt gatyával.

Több fa van, mint asztalos!

15+8 el fog görbülni, nem jó.

Én a munkalapot mondanám azok miatt amit leírtál + nem vetemedik.A középébe meg esetleg belehet falcolni egy plexilapot ami rögzítve van a felsőmaró talpára és kivehető az asztalból mindenestől.

Köszi!

Akkor átírom én is a "tankönyvet", mert 23mm-t már elégnek gondoltam, bár sosem próbáltam. De hiszek neked.
S ha már itt tartunk, akkor szerinted hány mm-től elégséges rétegelt lemezzel dolgozni? Arra az esetre, ha valakinek az van kéznél.

S mégvalamit:
Már többször is linkeltem ezt a toldalékot, de sohasem próbáltam. Szerinted ha ez korrekt készítmény, akkor nem fog egy ilyennel a kés jobban ütni, mint nélküle? Elvileg teljesen szimmetrikus idom, de ilyen nagy fordulaton megcáfolhati a gyakorlat az elméletet.

Több fa van, mint asztalos!

Kérdezted régebben, hogy hol rendeltem szorítóperselyt a DW625-höz. Mondtam akkor, hogy a Betomix Kft-től. Ugyan nem perselyt rendeltem, hanem szimplán csak hollandit persely nélkül, valamint műanyag markolatot. Az imént telefonáltak rám, hogy megérkezett, mehetek érte. Meglepően olcsó volt - mindezért br 4 ezer forintot fizettem. Azért írtam ezt, mert akkoriban majdnem megrendeltem az ebay-ról, ahol is kb 6 ezer lett volna csak a fogantyúpár + 10 dollár postaköltség. Itt én meg sem kérdeztem, hogy mennyit fogok fizetni, azt gondoltam, hogy 10 ezer körül ha megúszom, az már jó.

Itt jegyzem meg, hogy egy ezresért nem éri meg az egyik a perselyt kipiszkálni a hollandiból, és beleroppantani a másikat, ha más méretű szárat akarunk használni. Próbáltam én thomgrande kolléga bíztatására kiszedni, de kézzel nem jött ki, fogóval meg nem mertem kiszedni.

Több fa van, mint asztalos!

Nagyon köszönöm az ajánlatodat, de csak tavasszal tudok barkácsolni, addig nincs hol. Egyébként Budapesten lakom. Azért gondoltam a két 15-ös rétegeltre, mert elég vastag már a 15-ös is (a szobában a dobogóm felső része készült belőle, nem veszi észre a 100+ kilómat, abból maradt egy fél tábla) kettőt összeragasztva nem hiszem, hogy hajlik. A másik a 39 mm-es munkalap, ami a konyhában van, szintén masszívnak tűnik. A gép tartójának egy 8-10mm alulapon töröm a fejem, a neten is elég sok kapható mindenféle kivitelben, az egyszerűbbek akár megfizethető áron is.

http://www.youtube.com/watch?v=blz_EWRjJLY

Ez egy egyszerűbb kivitel, nem vastag asztallal de mégis elég stabil!

http://www.youtube.com/watch?v=JEUUdWr7ElA

Ez már bonyolultabb de viszont egyszer kell megcsinálni.

http://www.youtube.com/watch?v=Gf5tRp35EEU

Nekem mondjuk ez is tetszik! Bár a forgácslapban nem nagyon bízom,de így hogy mögötte van a rétegelt lemez tán megbízható.

Akkor egy munkalap, plusz a tetejére 8mm-es textilbakelit. A gép természetesen a bakelitre megy.

"Bizonyára a vezetővonalzóra, vagy németesen a stellerre gondolsz."
Igen, köszi! Nem is értem, hogy ezeket a bevett szavakat miért kellett "magyarosítani"? Kazinczy korában még születtek frappáns megnevezések, ezek a "maiak" inkább csak vérszegény erőlködések.

Ha már az asztali marónál tartunk, ti szoktatok használni szabálytalan kontúroknál támasztótüskét a vezetővonalzó hiányában? Persze, lehet túl van lihegve, mivel jelenleg csak videókból okosodom, de eléggé reálisnak tűnt a veszély, amikor bütüs részre tévedt az ujjmaró.

A munkalap jóságában erősen kételkedem. A 60-as méretben nem találtam még egyenes lapot. Amikor a laminálást egyoldalasan ráteszik ez elhúzza az anyagot. Alulról a papír kevés. Azt huzatni kell rendesen lefele hogy a görbeségét kompenzálja.

"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"

Egyszer érdemes jól megcsinálni a maróasztalt. Szerintem a gépet ne közvetlenül az asztallaphoz akard rögzíteni, érdemes áldozni egy közbenső elemre. Hogy ezt acélból, alumíniumból, plexiből, stb. csinálod-e, már pénz és számodra rendelkezésre álló technológia választásának eredménye lesz. Ha megnézed, az igényesebb DIY maróasztalok többsége ilyen.

Ezt a maróasztal készítést elöre meg kell tervezni. Milyen a gép? Önmaga emelhető vagy kell hozzá emelőszerkezet. Emelőszerkezet esetén a közbenső betétet is rögzíteni kell az asztalhoz mert emeléskor kiemelődik. Már ha az emelőszerkezet is nincs hozzá rögzítve a betéthez. Előre el kell tervezni mindent.

"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"

Nincs mit, de nem indokoltam. A lényeg az hogy szimmetrikusnak kell lennie, tehát két egyforma vastagot szabad csak összeragasztani. Sőt ritka de van mikor még így is elgörbül, de egy okot ezzel legalább kizárunk.
Ha erre a célra gondolsz akkor min 30mm, de inkább 40mm-re gondolok de ugye ez függ az asztal alátámasztásától. Sztem ezt érdemes túlméretezni azért gondoltam a 40mm-re mert lehet nem fél év után fog meggörbülni hanem 1,5év, de meggörbülhet. Én sem csináltam még ilyet, de ez olyan minimális tétel amin nem érdemes spórolni. Pl. nekem nem egy és nem kettő olyan 38mm-es munkalap maradék van a falhoz támasztva ami a főzőlap vagy mosogató miatt esett ki a munkalapból és gyak. hulladék. Maradék munkalapokat olcsón lehet venni lapszabászatokban is.

Toldalék: Ha normális a gyártója akkor sztem rendben van, mert ekkora méretben nem hiszem hogy ütne. Viszont az kérdéses hogy ennyi pénzért, valóban jó minőségű-e ha egy fiszfasznyi normális marókés ennek a duplája. Én figyelgetném a biztonság kedvéért.

"Ezt a maróasztal készítést elöre meg kell tervezni."

Ez alapvető dolog. A betét többek között abban segíthet, hogy ha épít az ember egy stabil asztalt, akkor abban a gép maga cserélhető, ha netán az elhalálozott vagy akad újabb/jobb gép.
Én biztos, hogy ezt a betétet rögzíteném az asztalhoz, ne csak a gravitáció tartsa a helyén.

"Milyen a gép?"

Ha minden igaz, DeWalt 625, aminél elvileg működik ez a lift megoldás.

Pedig a gyári betéteket is legtöbbször a gravitáció tartja a helyén. A sarkokon szintező csavarok vannak. Azért egy cupákosabb gép nem fog felszállni ha lenne propeller maró akkor sem. Oldalra sem mozdul el ha pontos a betét illesztése. A betét talán azért is praktikus ha van 2 marógép és két betét akkor könnyen lehet cserélni.

"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"

Valóban egy DW625 az áldozat. Ezeket a lapokat nézegettem én is, van, amit a 625-höz fúrtak elő. Itt nem kell annyira elvékonyítani a "munkalapot" csak a tartólap vastagságát kell bemarni. Szerintem sem kell külön rögzíteni, még ha véletlen nem pontos az illesztés akkor sem fog kimozdulni. Érdekes egyébként a neten olvasgatva mdf+laminálás az általános, ha valaki nem vesz egy - nálunk vagyonért - egy komplett asztalt. Bár láttam öntöttvasból készült munkafelületet, na az biztos nem mocorog és vélhetőleg valóban síkban van. Szerintem a beépítő lap praktikus, az emelőszerkezet kényelmes lehet, de talán nem kötelező program. Nem utolsó sorban komoly pénzbe kerülnek, és még szállítási költség.

Üdv!
Kézi marógépem nincs asztalba építve, de munkalapra cseréltem a nagy marógépemen az asztallapot de sajnos nem vált be. A kés helyén kivágott lyukat nem kezeltem semmivel és rohamosan fogy,a nekicsapódó forgács nagyon koptatja. Annyira, h. kezd felszakadni a vastag felületi réteg is. Vetemedésben is király a munkalap, ugyanis egyik végén maradt 40cm lelógó rész ami pár hét alatt használhatatlanná tette a gépet.

Akkor hát vessük el ezt a munkalap dolgot, lévén most egy nagyobb teljesítményű kézi gépról van szó, ami olykor nagy késeket is forgathat.

Nekem az első kisipari szalagfűrészem tárgyasztala volt ilyen munkalap. Igaz, az nem olyan kényes a mm-ekre, nem volt vele különösebben semmi bajom.

Hiába kezelted volna egyébként, az csak szenteltvíz lett volna. Esztergálni/tatni kellett volna keményfából egy perselyt a kés köré.

Ennek apropóján jegyzem meg, hogy bármilyen faanyagból is készítünk munkaasztalt, a nem kellő merevítés és az elégtelen alátámasztás megbosszulja magát.

Több fa van, mint asztalos!

Mindhárom kisfilm sok ötleted ad annak, aki maga is építeni akar maróasztalt.

Nekem tetszett mindkét megoldás. Kinek milyenre van szüksége. Jómagam nem fogok ilyen megvezető rendszereket bemutatni, lévén nem igazán van szükségem rá. De aki szándékozik mondjuk konyhabútort készíteni, megéri a fáradtságot szépen kidolgozni mindent, mint a második kisfilmben volt.

Egy dolog szemet szúrt nekem:
Az a tekerős emelő megoldás nagyon ötletes, és amellett, hogy kényelmes, elég pontosan be lehet a kés magasságát állítani, ráadásul elég gyorsan. Hanem az a kis fadarab, amit odatett a menetes szár, és a gép közé, hogy ne karmolja a gépet a menetesszár,

az konkrétan ezen a Festo marón tökéletes, de sok gép itt tud kiszellőzni, és a fadarabbal ha eltakarjuk, nagyobb kárt tehetünk a gépben, mint ha összekaristolnánk a csavarral.

Nagyon szellemes és praktikus ez az integrált szuzuki emelő.

[ Szerkesztve ]

Több fa van, mint asztalos!

"Szerintem sem kell külön rögzíteni, még ha véletlen nem pontos az illesztés akkor sem fog kimozdulni."

Persze, ebben igazad van neked is, thomgrande-nak is. Egy ötkilós gépet nem bír felemelni a hold gravitációs ereje.
Van azonban egy szempont, amit talán nem árt figyelembe venni. A marókést be is kell állítani. Ha csak úgy belepottyantod, akkor fog felemelkedni szegény, amikor picit még feljebb szeretnéd segíteni a kést. Semmi gond, kiveszi az ember a lapot gépestől (de itt azért jusson eszedbe, hogy öt kilóról van szó, ellenben négy csavar csupán pár grammot nyom), és beállítja a kést a gyalupadon, majd visszapottyantja a helyére. De ha mégis rögzítjük azt a betétlapot, elég alányúlni a gépnek két tized mm állítása miatt. Vagy amikor a revolverütközőn a következő fogásmélységre kapcsolnánk.

Ha viszont nem pontos az illesztés, kimozdulni nem fog, de elmozdulni marás közben igen - ami felettéb bosszantó lehet esetenként.

És mégvalamit:

Írt már ide kolléga kétségbeesetten, hogy éjszaka kirámolták a műhelyéből az összes szerszámot, kisgépet. Ha oda van csavarozva egy DW625 egy asztalhoz, az nehezebben mozdítható, úgy egyben be se fér a zsákba. Ha meg kivehető, bajolnia sem kell vele annak a megélhetési bűnözőnek, aki hosszabb távra gondolna megélni.

[ Szerkesztve ]

Több fa van, mint asztalos!

Asztalba épített gépnél a kézi taszigálós fogásvételt a rúgó ellenében felejtsük el. Valami menetes állítószerkezet mindenképpen kell. Ha berögzítem a gépet az asztalba akkor nem látom értelmét a betétnek.

"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"

Sztem jó a betét, nézd meg Soká linkjét kcisit fentebb én is olyanra gondoltam korábban.

"de eléggé reálisnak tűnt a veszély, amikor bütüs részre tévedt az ujjmaró."

Amikor ugyanolyan profillal teljesen körbe kell marnod egy négyszögletes dolgot, akkor semmi probléma. Amorf alakzatnál, mint mondjuk az a dísztalicska a másik kisfilmben, semmi jelentősége, nincs is szükség rá, pedig ott is marunk bütüt. Olyan esetekben áldás az ominózus támasztó, amikor oda is belemarhatsz, ahova nem szeretnél. Pl a puskatusaim vége picike, míg a többi rész igen nagy rádiusszal van marva, vagy az öregbot, amivel most bajolok, a talpán ugye nincs lekerekítve félcollos rádiusszal. Ilyen munkadaraboknál bizony könnyen belekap, és az a darab fa legtöbbször már selejt, pedig a marás már az utolsó művelet, elég sok munka van már addigra benne.
Már többször is gondolkodtam, hogy használnom kellene ilyen támasztót, de mindig halogatom. Nagyon ritkán csinálok enélkül selejtet egyébként - mert már kitapasztaltam, hogy hol, mire kell figyelni. Ennek elkerülésére az egyik bevált trükköm, hogy azon a végen a helyes iránnyal ellenkezőleg húzok egy rövidet az anyag végéből, és akkor már kisebb fegyelemmel is könnyű helyesen felvezetni az anyagot a késre. És ez egyben az anyag széli kiszakításoknak is nagyban elejét veszi.
Az is egy magyarázata, hogy nem használok ilyet, hogy amikor már belekapott a kés helyes irányban és helyen az anyagba, és kezdheted körbetolni, útban lenne már ez az egyébként hasznos segédlet.
Ha diófából alkotnék valami ígéretesebb darabot, egészen biztos, hogy fabrikálnék előbb egy ilyen felvezetőfát az asztalra.

Nincs tehát túllihegve, nem árt a használata, egyes esetekben meg szinte elengedhetetlen.

Több fa van, mint asztalos!

A betét értelme számomra az, hogy kis késhez kis furatú, nagy késhez nagy furatút érdemes betenni - most a betétkarikára gondoltam. Mert a kis kés nagy réssel nem igazán jó semmilyen nézőpontból - talán ha az alsó elszívást javítja.
Az a betét, amelyiken a marógép csüng, méreténél fogva nem nagyon tűri meg a lift emelő applikálását. Ha meg máshova rögzíted az emelőt, akkor ugyanott vagyunk, ahonnan indultunk. Ha nincs a betét rögzítve, akkor az emelőszerkezet gépestől kiemeli az asztalból.
De lehet, hogy megint figyelmetlenül valami butaságot írtam, mert már jó fáradt vagyok megint - javíts ki akkor.

Egyébként asztal alá az az igazi felsőmaró, amit Soká egykor népszerűsített Triton klón néven - egyebek mellett ebből az aspektusból is. (Pillanatnyilag azt tartom a maróim gyöngyszemének.)

Több fa van, mint asztalos!

Ha nem teszed be ezt a linket, nem is tudtam volna erről a lehetőségről.

Nagyon köszönöm!

De csak nézem, nézem, és nem értem, hogyan működik.

[ Szerkesztve ]

Több fa van, mint asztalos!

A gépet tartó betétnek akkor látom az értelmét ahogy ŐK alkalmazzák. Egy asztalban több azonos betéttel másik felsőmarót befogni. Gyorsítani a munkát.
A Triton klón erre tökéletes gép alulról és felülről is állítható.

"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"

"De csak nézem, nézem, és nem értem, hogyan működik. "

Most, hogy én is alaposabban megnézem, én sem értem...
Erről van szó, hátha ez segít. Vagy így.
Azt hiszem a talpba be van "gyógyítva" egy zégergyűrű-szerűség, amiben elforog ez a bizonyos tengely, de le-föl nem tud elmozdulni, a vége pedig menetes és ha tekered, akkor a gépet emeli vagy süllyeszti.

Nem tudom, hogy a linkelt oldalon mit is kellene nézni, anélkül, hogy a DVD-t megrendelném

"Egy asztalban több azonos betéttel másik felsőmarót befogni."

Nem tudom, ennek én túl sok értelmét nem látom. Persze én mentem a magam feje után, amikor a saját asztalomat csináltam, ami sok szempontból nem követi a bevett módszereket, már ha bevett módszer DIY körökben szürkeöntvény asztalt csinálni
Szóval én a betétet csak az éppen szükséges méretre csináltam, vagyis felülről nem kiemelhető a gép a betéttel együtt, mert a fogantyúk miatt nem férne át az asztalon. Ha akkorára csinálom, hogy átférjen, akkor még vastagabb anyagból kellett volna csinálnom a betétet.
Azzal pedig meg sem próbálkoztam, hogy az asztalban kialakított fészek pontosan akkora legyen, hogy a betét szorosan belecuppanjon. Ez a szoros illesztés akkor lenne kiváltképpen fontos, ha a betétet nem rögzíteném az asztalhoz, különben a marógép a talppal együtt ide-oda mozoghatna. Szóval nálam volt némi holtjáték, amire ugyan nagy szükségem nem volt, mert sikerült valahogyan pontosan dolgoznom és dolgoztatnom a forgácsoló szakit, viszont adott lehetőséget arra, hogy a betétet megfelelően pozicionáljam és utána pontosan fúrjam a rögzítő csavarok helyeit.

Ezt az egész betétesdit is leginkább az motiválta, hogy míg az öntvényasztal "örökéletű" addig a felsőmaró ki tudja meddig bírja. Tehát egyszer majd valaki cserélni fogja a gépet és magához az asztalhoz nem kell majd hozzányúlnia.

Nekem azért is furcsa, ha nincs rögzítve a betét, mert amikor emelem a marót, akkor én alulról emelem a gépet, hogy ne kelljen a lift menetét erőltetnem. Ha nem lenne rögzítve a betét, kiemelném ilyenkor. És azt érzem, hogy ha nem lenne rögzítve, akkor munka közben jobban rezonálna. Persze az, hogy 4 helyett 8 csavarral rögzítettem, az némi túlzás

Ilyen megoldás, kivitel még az álmaimban sem szerepel. A fúrásokon kívül valószínűleg semmit nem tudnék megcsinálni, még a lapot sem tudom hol lehetne beszerezni, nemhogy a kialakítást. Ennél azt hiszen a vetemedés, szálkásodás, kopás problémák megoldva. Nagyon tetszik, de azt hiszem maradok valami fa alapú megoldásnál, betétlappal.

Sajnálom hogy nem ismered a két marós munkásságát. Ők textilbakelit -azt hiszem- betétet használnak. és legtöbbször ezzel a betéttel együtt használják az asztalból kivéve is a gépet. Ki-be rakosgatják a gépet mikor hogy kell. A betétek tele vannak speckó furatokkal ahova segédletek foghatók. Persze ezeket is el kell készíteni. Én a Bernardó asztalt vettem készen Te ezt tudod. Abba alulról van befogva fixre a marógép betét nélkül. semmi hiányát nem érzem a betétnek. Új maróhoz új furatot kell fúrni Neked a betétbe nekem az asztalba. Mi a különbség?

"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"

"Sajnálom hogy nem ismered a két marós munkásságát. "

Valóban nem, de a problémám csak annyi, hogy nem nagyon értettem, miért is linkelted őket. Hol lehet látni azt, hogy ki-be pakolgatják a gépet? és a textilbakelit részleteit? Nagyon alulméretezett fotókat látok csak, amit nehéz értelmezni. Az angollal mag döcögök, sajnos...

Szóval, visszatérve az asztali maróhoz, bizonyára egészen mások a szempontjaink, mert nekem nagyon nem hiányzik, hogy a gépet ki-be rakosgassam, mióta megvan, egyszer szedtem ki, hogy bepróbáljam a helyére a triton klónt. Azt is csak kíváncsiságból. Vagyis van külön felsőmaró kézi használathoz.

"Én a Bernardó asztalt vettem készen Te ezt tudod. Abba alulról van befogva fixre a marógép betét nélkül. semmi hiányát nem érzem a betétnek."

Esetleg van fotód a befogás mikéntjéről?

"Új maróhoz új furatot kell fúrni Neked a betétbe nekem az asztalba. Mi a különbség?"

Egyszerű a válaszom: majd 100kg a maróasztal, vagyis nem tudom csak úgy hipp-hopp megfordítani, nekem sokkal egyszerűbb volt egy köztes elemet beletervezni. (az más kérdés, hogy ezzel a betéttel szívtam rendesen, vagyis cseppet sem volt egyszerű, de ez az én (és a szakik) butaságából eredő probléma volt)
Ez a betét dolog arra is lehetőséget ad, hogy ha valamit elrontok, akkor ne az asztalban csináljak valami végzetes hülyeséget. A betétet hónom alá kapom, elviszem a forgácsolóhoz, azt asztalt nagyon nehézkes mozdítani.

Üdv.

Milyen programmal érdemes egyedi bútort tervezni ?

Olyan program még nincs, ami helyetted _tervez_, olyan van, ami megkönnyíti a méretezést, választási lehetőséget kínál sablonokból és látványrajzot generál.
A SketchUp-ot szokták javasolni, de tudni kellene, hogy neked mihez is kell igazán a számítógépes program? Én például papíron és ceruzával tervezek, csak a méretarányos nézet és a látványrajz miatt kellhet a sz.gép.

Konkrétan a bojler alá kellene betervezni egy ruhatárolót. Félig a bojler alja is be lenne építve de pluszba a csöveket is figyelembe kell venni.
Papiron elvből nem fogok tervezni.
Én autocad, inventor vagy valami ilyesmi programra gondoltam de ezek szerint ti sem tudtok valami spécibbet?

"Papiron elvből nem fogok tervezni."

Én meg formatervezőként akkor elvből nem tudok neked válaszolni. Bocs.

De azért baromira kíváncsi lennék, mit vársz el a számítógéptől? Kitalálja helyetted, hogy milyen anyagból legyen, milyen ruha férjen el benne, milyen színű legyen, milyen anyagból milyen gép, hogyan valósítsa meg?
Vagy maga a bojler is már a virtuális világ része és csak egy mátrix-szekrény kell neked .dwg kiterjesztésben? Netán 3D nyomtatóval akarod előállítani azt a szekrényt?

ACAD-al prímán meg lehet tervezni, de nagyon sokkal több munka, mint kézzel.

Ahogyan a kolléga mondta, itt a SketchUp 8. Ez príma. Léptékkel könnyebb és gyorsabb egy modell megrajzolása vele, mint autokeddel. De tudni kell használni.

Több fa van, mint asztalos!

Na, még annyit, hogy lezárjam a magam asztalának magyarázgatását, hogy nálam a maróasztal (+a körfűrész asztala együtt) az egyetlen nagyobb asztalfelület. Ez van a 3×4-nél kisebb kis műhelykém közepén és nagyon hasznos, hogy ez egy stabil, masszív felület, amire szükség szerint rápakolom a kis kombi gyalumat, a tárcsacsiszolót, satut és minden egyéb mozdítható gépet. Szóval több ez így, mint egy asztali maró.

Ha jól látom, a Bernardot már nem lehet kapni, a többiek kedvéért linkelem csak, hogy egy ehhez hasonlatos maróasztalról van szó.

Mail ment!
Nekem sem szempontom a ki-be rakosgatás. Azt írtam én akkor látom értelmét a betétnek ha ezt csinálják.
Az hogy felfogó furatot fúrjak nekem nem kell emelgetnem az asztalt. Úgy mások a szempontjaink hogy szerinted fontos szerintem nem. Mindenki úgy csinálja ahogy gondolja.

"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"

Digitális világ kellős közepén papíron tervezni olyan, mit autópályán lovashintóval menni a belső sávban
Azt várom el, hogy adjon egy valamifajta látványtervet és esetleg az oldallapokat külön lebontva darabra lássam, hogy hányszor hányas lapokat kell levágni hogy jó legyen.
Köszönöm a segítséget!

Nem tudom, mi a szakmád, de egy fogalomzavart nem ártana tisztázni, mert emiatt van köztünk nézetkülönbség. A tervezés (valaminek a kitalálása) az még a XXI. században is emberi agymunka szüleménye. Nincs sok köze a számítógéphez. Ha valamit sikerült kitalálnod, fejben elképzelned, akkor jöhetsz a kérdéseddel, hogy vajon melyik program a legalkalmasabb a látvány elkészítéséhez, melyikkel tudsz 3D-s rajzot előállítani, melyik készít neked szabásmintát , netán melyik számol belőle staitkát, stb. De az nem tervezés. Jó esetben nevezzük rajzolóprogramnak vagy vektorgrafikus programnak.
Akármilyen csúcsszuper cad programot fogsz használni a szekrényedhez, attól az nem megtervezett, csak megrajzolt lesz. ha a kettő közötti különbséget nem érted, akkor csak további jó száguldozást tudok kívánni az infosztrádán.

"Digitális világ kellős közepén papíron tervezni olyan, mit autópályán lovashintóval menni a belső sávban"

Ezt a mondatodat engedelmeddel megosztom a kollégáimmal, nagyon kifejező!

Huhh,akkor én meg egy kátyúkkal teli dűlőn poroszkálok egy kordén.

A tanulás gyökere keserű,de a gyümölcse édes.

A helyzet az hogy, én anno 10éve papíron csináltam látványtervet(2D) és csináltam az alapján anyagkiírást a számológépet erősen nyomogatva és azon dolgoztam 5évet hogy mindezt számítógépen tehessem amit sikerült is elérnem de ezzel a sz.gépes anyagkiírással sikerült elérnem azt hogy a legkisebb bútorokat is megrajzoljam amiket sokkal könnyebb lenne fejből pik-pak kiírni.
Jelenleg azon dolgozom hogy kézzel tudjak 3D-s látványtervet csinálni, mert közel olyan fontos, ha nem fontosabb mint sz.gépen fotó realisztikusat.
Szóval nem bántás képen mondom, mert gondolom fiatal vagy még(nálam fiatalabb az biztos)de gondold ezt át még egyszer és mentsd ki ezt az oldalt a böngészőből majd nézd vissza egy 5-10év múlva. Jót fogsz nevetni.

Na kb. erre gondoltam én is, és ezt az árny oldalt nem akarom tovább fejleszteni. Pedig nem is olvastam a hsz.-ed mikor írtam..

[ Szerkesztve ]

Hali!
Papírusz, ceruzusz 8.1.

Ha szavazással, bármit ellehetne dönteni. Már betiltották volna.

Mivel már megint későre jár, ismét csak szeletkével törlesztek az ígéretemen - talán lassan összeáll a kép számodra zonusz.
Mielőtt belekezdenék, két dolgot leírok, míg el nem felejtem:

"Ilyen megoldás, kivitel még az álmaimban sem szerepel."

Merj nagyot álmodni! Tapasztald ki, hogy nem létezik lehetetlen. Amit álmodunk, azt tudjuk csak megvalósítani. Gondold át, hogy számodra milyen is lenne a legideálisabb marófelszerelés. Ha ezt megteszed, egy napon arra kelsz, hogy megvan. Ha nem teszed, lemaradsz. Sok esetben az álmaink tesznek minket úgy igazán irányulttá.

A vas asztal - pláne az öntvény - rendkívül masszív, stabil, örök életű. Ha valaki ilyet készít, néhány dolgot szerencsés tudni még a tervezési szakasz előtt. Lesz, amilyen lesz, de amikor elkészült, már aligha lesz mód átalakításra, újragondolásra, továbbgondolásra.
Néhány éve mdk01 kolléga felkínálta megvételre a vas maróasztalát (amit a papája, mint lakatosmester igen igényesen készített), benne egy fájintos Makitával, nagy értékű kontraprofil késpárral. Tetszett nekem nagyon ez a tünetegyüttes, az ár sporttársinak volt mondható. Berezegtem rá nagyon. Már majdnem írtam Balázsnak, hogy tedd félre nekem, küldöm az árát máris, és ha arra járok, elhozom. Mivel már úgy éreztem, hogy megvettem, elkezdtem gondolatban helyt keresni neki a műhelyben, és munkafázisokat gondoltam át rajta. Ekkor villant át az agyamon egy felismerés: Lévén, hogy nagyon sokat marok, igyekszek kényelmes, kevésbé fárasztó testhelyzetet felvenni munka közben, magyarul az apró darabok marásához leülök a gép mellé, és mint a varrónők, nekihasalok, és nyomom, nyomom az anyagot. Ezen a vas lapon nekem igen fázni fog az alkarom, a csuklóm. Mégsem lesz jó megvenni. (Igen, Balázs, neked akkor csak annyit írtam, hogy számomra hideg lenne talán még nyáron is, de ha adom a formámat ahogy szoktam, kis híján megvettem akkor hirtelen felindulásból.)
Viszont ha neked ez az öntvény jönne be leginkább, ne mondj le róla - segítünk megcsinálni. Úgy láttam nem is olyan rég, hogy Soká mint ha éppen ennek az asztalnak az öntőforma negatívját kínálta volna itt ajándékba. Ha így van, akkor csak vissza kell vinned ugyanabba az öntödébe, vagy hozzád közelebbibe, ahol legutóbb homokba nyomták, és két nap múlva már a hátadra is tesznek egy jó negyven kilónyi szép szürkeöntvényt, amit cipelhetsz a síkmaróhoz. Biztos vagyok benne, hogy Soká fórumtárs végigvezet türelemmel, mit hogyan kell csinálnod, hogy az eredmény az legyen, amiről álmodni sem mertél.

A DW 625-ösöm asztalba van építve, már hadrafogható. De szólok előre, hogy semmi vezetőrendszert nem készítettem hozzá, mivel tudom, hogy ebben a gépben egy félcollos csapágyas rádiuszkés fog pörögni, és előreláthatólag semmi más. Ha nem jön be annak a terméknek a gyártása, amire vettem, akkor majd továbbgondolom ezt az asztalt.

Mielőtt belekezdenék annak a bemutatásába, hogy miként készült el, előtte felsorolnám azokat a hibákat, amiket eddigi asztalaimmal elkövettem. Tulajdonképpen ezek a hibák tanítottak arra, hogy hol vannak a határok, és mik a hiányosságok - vélhetően ominózus home made DW asztal nem fog újabb tanulsággal szolgálni, mert igyekeztem mindennek elébemenni.

Előrevetem, hogy minden asztalt nagy sürgősséggel kellett elkészítenem, ezért éppcsak annyira építettem fel mindet, amennyire a feladat megkívánta. Néhány munkaóránál többet még egyetlen asztalommal sem volt módom elidőzni, pedig de szeretnék elkölteni vagy 4-5 napot azzal, hogy végre csináljak egy univerzális maróasztalt, amit nem olyan behúzott nyakkal mutathatnék be, mint a most következőket, hanem büszkén.

Első maróasztalom úgy készült hogy egy használatban levő viseltes asztalt kisajátítottam a háztartásból, mondván, hogy vis major - nem tudok most helyette másikat adni, de ígérem, hogy talán majd egyszer. Leszedtem a fenyődeszka tetejét, és egy fellelt antikvitás nagyméretű úgy 16mm vastag tömör tölgy lapot rögtönöztem rá. Érdekessége ennek a tölgy lapnak, hogy nem táblásítva van, hanem egy darabból van (volt) kimunkálva. Mindjárt látni fogod, ez lett a vesztem épp.

Nem egészen fél év múlva középen végighasadt szinte az asztal teljes hosszában. A fotó eléggé hányavetin készült, de talán látod így is. Megerősítettem ekkor alulról, ami meg is állította a továbbrepedést/szétesést. Tudom ugyan használni, de olykor nagyon zavar, hogy megakad az anyag az asztalon. Már egy tized mm-nyi szintkülönbség is elég ahhoz, hogy akadjon. Ilyenkor kicsit megcsiszolom, és megy tovább a munka.

A második asztalomnál szintén besikerült egy apró, mégis nagyon bosszantó tervezési hiba. Minden esetben szerelek az asztalra külső kapcsolót - többnyire egy kapcsolós hosszabbító formájában. Ez a hosszabbító összeroppanna, ha a stellert egy asztalos szorítóval épp itt rögzíteném faszán. Ezért aztán a szorító menetes szára csak az asztal alatt érkezhet, hogy kikerüljem így ezt az összeroppanást. Sokszázszor kellett már feleslegesen meghajolnom emiatt a kivitelezési hiba miatt.
Lehetne ezt orvosolni, én tudom jól. Oda kellene csavaroznom még egy kisebb darab lécet, és nem kellene tovább hajlonganom. Csakhát a mi házunkban az a szokás, hogy ha apa megcsinált valamit, akkor az kész, és ami kész, azt minek csinálja tovább? És ez kérlek, kész. Vagy négy-öt éve kész. (Ne röhögj, járhatsz így te is!)

Van, amikor a kevesebb több, van amikor nem több

Ezúttal nem több. Jó tiszteletben tartani az ötkilós gépeket - aki nem teszi, annak így be fog hajlani egy vékony bükk tábla. Ha jól emlékszem, 12mm a vastagsága. Ezen így hosszú egyenest már nem lehet marni, csak tenyérnyi apró pószpászt. Javítható ez is persze, csak ugye amit apa egyszer már megcsinált, az meg van csinálva, és ami meg van csinálva, azt minek csináljuk? Vígasztal, hogy ha a Soká öntvényasztala ennyire behajolna, hát azt jó nehéz lenne kijavítani.

Több fa van, mint asztalos!

"Merj nagyot álmodni! Tapasztald ki, hogy nem létezik lehetetlen."

thyeby,

csak annyit, hogy az asztalkészítés szinte kizárólag anyagi kérdés.
az asztalom nyers súlya 90+kg, az öntés ára kilónként durván egy ezres, a megmunkálása (nem csak síkbamarás) majdnem ugyanennyi és még akkor nincs benne marógép.
Az én vasdarabom áráért komplett gépet vehet(ne) zonusz.

És ha belegondolok, hogy ezért a pénzért festoolnál csak a legkisebb, 1100W-os felsőmarót kapja meg az ember...
138kg kontra 2,7kg