"Mitől függ, hogy minimum-maximum milyen sebességgel mozog a membrán?"
Hát attól biztosan, hogy adott idő alatt a rajta áthaladó áram iránya mennyiszer változik meg ( 1s 20 pl ). Meg gondolom rengetek egyébtől is ( mondjuk simán mechanikai ). Nem értem a kérdést igazából.
Ezt a digitális jelet galvanikus leválasztom, akkor miért lesz jobb dolgot sem értem.
[ Szerkesztve ]
Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.
Ennyire nem ástam bele maga, lehet tényleg nem volt jó a CD-s példa. De az mp3-mas így kellene hogy legyen. Lehet írni CRC-t a frame header-be de a dekóderek ezt figyelmen kívül hagyják, illetve sok enkóder eleve nem is írja alapértelmezésben, mert helyet vesz el az audio területtől. Hála az égnek a lossless audio formátumoknál ez már javarészt kötelező, FLAC ír checksum-ot.
[ Szerkesztve ]
"Korábban x darab bájtonként készítettek CRC-t, ezzel létrehozva egy adatsort."
CRC? 
Oszt' a keresztbe-közbeszőtt Reed-Solomon kódolásról tetszett-e már hallani?
A CD-ROM-ban valóban van + CRC, és van egy harmadik réteg Reed-Solomon.
CD digital audio: 2,352 (Digital audio)
CD-ROM Mode 1: 12 (Sync pattern) 3 (Address) 1 (Mode, 0x01) 2,048 (Data) 4 (Error detection) 8 (Reserved, zero) 276 (Error correction)
Szerintem 2352 =/= 2048
(#602) DarkByte: Abban a kiigazításban sokkal több hiba van, mint amit te vétettél. Amit te írtál, alapvetően helyes megközelítés.
[ Szerkesztve ]
Ki írt olyat, hogy az említett egy minden háztartásban megforduló cucc lenne?
Nem gondolom, hogy felesleges lenne, mivel több olyan akusztikus hangszer (oboa, hárfa, orgona) is van, ami lemegy 20 Hz környékéig (vagy még az alá is) és írhatod, hogy ezt nem mindenki hallja meg, de mindenki érzi.
Akkor fölösleges, ha valaki csak valamilyen konzerv pop-rock zenét hallgat, de ha bejön a képbe a jazz vagy a komolyzene, akkor azért elkél a minél hitelesebb tolmácsoláshoz. Merthogy az a cél, ugye, hogy az eredetit minél jobban megközelítse a rögzített és visszajátszott zenemű...
[ Szerkesztve ]
Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||
Arra céloztam, hogy az intervallum így, önmagában nem mond semmit.
https://www.youtube.com/watch?v=F7uwRuF6pYw
Ki írt olyat, hogy az említett egy minden háztartásban megforduló cucc lenne?
Közvetve te amikor azt mondtad, hogy gyakori. A legtöbb mégcsak nem is kommersz, hanem felsőbb kategóriába tartozó doboz is jó, ha 40Hz-ig lemegy -3dB-en... A katalógusadatokkal vigyázni kell, mert olykor -6, vagy -9dB-en vannak megadva, ráadásul az akusztikai mérések is mutatnak olykor valótlanságokat, tapasztaltam. 
[ Szerkesztve ]
type your text here..
Egyetértek, de elbeszéltek egymás melett. ;-)
[ Szerkesztve ]
https://www.youtube.com/watch?v=F7uwRuF6pYw
A valóban felső kategóriás hangsugárzók zömmel 30 Hz környéki F3-al rendelkeznek, természetesen kivételt képeznek a kimondottan kicsi audiofil hangdobozok, melyek jóval följebb szólalnak meg, de azoknál nem is a minél alacsonyabb F3 a cél...
Engem nem érdekelnek a katalógusadatok, mivel a legtöbb gyártó kozmetikázza azokat, de pontosan azért írtam, hogy a komoly gyártók dobozai teljesítik azt, amit a katalógus ígér...
tecsu
Tudom, ezért nem is reagálok a legtöbb hsz-re.
Azzal, aki csak a méréseknek hisz, nem lehet érdemben valós zenehallgatásról vitatkozni.
[ Szerkesztve ]
Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||
Az audio CD-n nincsen CRC, mert az csak hibadetektalasra alkalmas. Reed-Solomont hasznalnak. CRC adatlemezen fordul elo.
(#603) ROBOTER: Most latom, te is kiszurtad.
[ Szerkesztve ]
Végülis a CRC (Cyclic redundancy check) és CIRC (Cross-Interleaved Reed-Solomon Coding) között csak egy "I" betű a különbség.
[ Szerkesztve ]
Ja a Yellow book 1.-es módban ( adatokra ) 16 bájtos fejléccel 2048 adatbájttal és 288 byte hibajavító kód ( ez az általad említett crossinterleaved REEd-solomon kód).
2.-es mód az ECC és adat mezőket 2336 byte-os adatmezőkbe kombinálja olyan esetre, ha nincs szükség ECC-re vagy nincs rá idő ( audió, videó).
És természetesen ezekhez hozzájönnek az általad írt byte-ok ( igaz csak a 12 ).
Nem lehet, hogy erre gondolt?
Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.
A CRC es a SÖR kozott is mindossze 3
Szerintem teljesen jogos. A CRC csakugyan hibajelzésre alkalmas, javításra nem.
[ Szerkesztve ]
Itt konkrétan az USB-ről volt szó, illetve keverve lett a digitális adatátvitel fogalma, ami frekvencia és amplitúdó moduláció, ami természetesen nem digitális jelenség, mint ahogy semmi az átviteltechnikában, magával a hordozott adattal. A földhurok, vagy brumm jelenség az megint egy másik történet, mivel minden vezetékben futó elektromos áram mágneses teret generál, és a mágneses tér pedig elektromos áramot. Ennek a legklasszikusabb példája az 50Hz-es hálózati feszültség, ami egy rossz kábelezés de akár nem azonos fázisra dugott elektromos berendezés esetén is keletkezik, valamint lehet az oka nem jó földelés, a nullán jelen lévő feszültség, potenciálkülönbségek. Ez szokta okozni azt a diszkrét egyenletes búgást a hangfalakban. Autóban pedig motorszám fordulat függő berregést szokott okozni a gyújtógyertyák nagyfeszültsége ami ugyancsak elektromágneses teret indukál. Ezt a hangfalkábel felveszi, mivel minden vezeték egyúttal antenna is. De ez nem a módosított digitális jelekből ered. A hangfal nem digitális adatfolyamból állít elő zenét, hanem különböző frekvenciákon kapott feszültségek hajtják meg a benne lévő tekercset, ami a membránt mozgatja. Ez sokkal érzékenyebb a környezeti elektromos terekre, mint maga az adatátvitel, ami, ha kiolvasható a vivőből, tök mindegy, hogy mellette például ott van még az 50Hz-es zaj, vagy nincs.Ráadásul elég jól tűri a hibákat is, mert pufferelni szokták, valamint javítóbiteket is küldenek hozzá, amivel egy algoritmus pótolja a hibákat.Ettől a zenei élmény nem változik semennyit sem, mert ha mondjuk végképp megdöglik az adatátvitel, akkor süket csend lesz az eredmény. A döglődő átvitel pedig szakadozást eredményez. Analóg és digitális modulációból nem szándékoztam szakcikket írni, mert azt nálam sokkal jobban leírták itt is. A lényeg a drága digitális kábel és az azt megvásárló fogyasztó átverése olyan magyarázatokkal, amik a digitális szó varázserejéből származik.
do not underestimate the power of the dark side
Na értjük szerintem egymást azért.
do not underestimate the power of the dark side
Valóban.
Ettől függetlenül 32 byte esetében 2 byte hiba még kezelhető. és CIRC a neve. 
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
"Vannak itt ott vaktesztek, de egyik vagy másik tábor számára hamis, mert az nekik ellentmond ezen vagy azon oknál fogva. Meg amúgy sem hiteles."
Szociotechnikai kutatasok hosszu evek tapasztalatan alapulnak. Van kidolgozott metodika, megvannak a szempontok amiknek hiteles eredmenyek eleresehez teljesulniuk kell. Kutatasnal nincs olyan, hogy valaki velemenyenek ellent mond az eredmeny, ezert az eredmeny biztos hiteltelen. Ha ez igy van, az nem minosul kutatasnak.
Mindent be lehet bizonyítani és annak az ellenkezőjét is.
Nem igaz, bizonyos dolgokat nem lehet direkt bizonyitani.
Chal: a pelda nem teljes, egy csomo parametert nem tudunk (UDPnel maybe a kommunikacios modell, mennyi hiba lehet, egy hiba mit jelent az enkodolasban, van-e error checking / error correction, mit jelent az unknown state dekodolasnal).
fugg az informacio reprezentaciojatol is. pl ha az informacio ugy van enkodolva, hogy egy pixel a ketmilliobol picit eltero arnyalatu lesz egy kepkocka idejere egy hiba miatt, akkor nagyon sok hiba kell kepenkent ahhoz, hogy ez lathato legyen.
TCP mindig at-most-once, szoval annal nem lehet hiba (amig nem olyan jon amit nem fog meg az error-checking, de az eleg specialis, ld hogy van az info enkodolva, mi a kovetkezmenye egy hibanak, mennyi hiba az ami egyaltalan erzekelheto emberi erzekszervekkel).
a zold biztosan nem lesz szebb.
[ Szerkesztve ]
Don't dream it, be it. // Lagom amount.
Minél alacsonyabb frekvenciáról beszélünk, annál lassabban mozog a membrán.
Azt írtad a leadja a 20Hz-et, csak halkabban, mint a 100Hz-et, hogy hülyeség.
Mi akadályozza abban, hogy lassabban mozogjon? Konkrétan mi?
És miért hülyeség?
ASRock Z370 Pro4+i3-8100+32GB Windows 22621.3527 Ubuntu 24.04 x64
Esetleg olyan nem lehet, hogy a sérült adatokat, amik csendek, rövidségük miatt hangzáskülönbségnek észlelik?
ASRock Z370 Pro4+i3-8100+32GB Windows 22621.3527 Ubuntu 24.04 x64
Oké, de ez hogy jön ahhoz, amit írtam?
Ilynekor mi van? / szerintem amúgy itt ezt hagyjuk, mert nagyon off HE topikban folytatható/
Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.
Ilyenkor mi van? / 100Hz 0dB, 20Hz -100dB, vagyis a 20Hz halkabb. És nem válaszoltál semmire, és nem tudom, milyen púpról beszélsz./
ASRock Z370 Pro4+i3-8100+32GB Windows 22621.3527 Ubuntu 24.04 x64
Hogy-hogy, ki sértődött meg, és mire, amikor önfejűen kitalálta, hogy: DAC ?
[ Szerkesztve ]
(P.H.)
Bocsi, kernelnek szántam, eggyel odébb ment a válasz. :p
do not underestimate the power of the dark side
Nem eleg mozogni. A levego es a membran kozotti csatolas csillapitasat erosen befolyasolja a fizikai meret/kialakitas. De mondok analog peldat: ha a routeredben 2.4GHz-en jo sugarzo az antenna, akkor miert nem jo 1Hz-es antennanak, hiszen csak lassabban valtozik a rajta levo feszultseg?
Szóval, mert a hullámhosszának csak töredéke? De ez alapján a 100Hz negyedhullámához is 86 centi kéne, 1kHz negyedhullámához (hogy egy szinten legyen), 8,6 centi. Találtam egy ilyet. Itt a 100-1000Hz közt nem igazán van különbség, és a 100Hz alatt is úgy tűnik az impedancia növekedése miatt csökken a hangerő.
ASRock Z370 Pro4+i3-8100+32GB Windows 22621.3527 Ubuntu 24.04 x64
Nem, ez sokkal bonyolultabb ennél, szerintem hagyd az elmélkedést, nem is ide tartozik.
type your text here..
Nem azt mondta, hogy jól fog szólni, hanem hogy tud 20Hz-en is mozogni.
Én is tudom a kezem 5-10Hz-el mozgani, csak nem lesz jó hangszórónak, mert kicsit a kezem felülete és emiatt nem is generálok elegendő "energiát".
Fülhallhatók lemennek 30Hz-környékére egész elfogadhatóan, azokban pedig igen pirinyó hangszóró van. De lemennek. Csak a kis felület miatt 1 méterről már nem is hallani.
[ Szerkesztve ]
Persze, de ezzel az erovel azt is lehet mondani, hogy nagyobb frekvencian is megy, hiszen tud 100kHz-vel is mozogni, legfeljebb par nanometert ter ki a mechanikai csillapitastol, amitol csak halkabb A szempontunkbol tok mindegy, hogy az akusztikus csatolas vagy a mechanikus csatolas okozza a csillapitast, mert mind a kettot a szerkezet fizikai kialakitasa hatarozza meg.
A fulhallgato megint mas eset, mert ott egy csobe(hallojaratba) van bezarva. Marmar inkabb pneumatika, mint akusztika.
[ Szerkesztve ]
Reggie0 kolléga szavaira figyelj.
Teljesítményt akkor tudunk egy fogyasztón létrehozni, ha az "hajlandó" felvenni, terhelést jelent a forrás számára.
A levegő terhelése a membránnal szemben felületi méret és frekvenciafüggő. Ha belegondolsz, könnyen megérhető: ha a légnemű vagy folyadék közeg másképpen fejt ki ellenállást a külöböző sebességgel benne mozgó tárgyakra.
Akusztikus csatolásnak hívják, és ez önmagában korlátozza a kisebb frekvencián leadható teljesítményt. Ez a hatás adódik össze az alsó rezonanciafrekvencia következményeivel (Fr alatti és Fr feletti működés).
Van mód a javítására, (exponenciális) tölcsérnek hívják. A tölcsér nem más, mint egy akusztikus illesztőtranszformátor.
Nem azt mondtam, hogy értelmes "haszna" lenne, csak próbáltam leírni szerintem mire gondolt, mert ahogy észrevettem nem volt érthető amire gondolt.
Azért a nagyfreki nem ugyanaz. Alacsony frekin egyre nagyobb kitérés kell, vagy nagyobb felület. Nagyfrekin viszont ténylegesen képtelen megmozdulni. Nem ugyanaz, de persze értem mire gondolsz. 
De ha belegondolok, akkor arra gondolok, hogy a levegő csillapítása magasabb frekvencián nagyobb, és arra, hogy nagyobb felületen nagyobb, mint kisebben.
ASRock Z370 Pro4+i3-8100+32GB Windows 22621.3527 Ubuntu 24.04 x64
Földhurok nem csak induktív jelenségek kapcsán okoz problémát, sőt az a ritkább eset.
Sokkal gyakoribb a hurokban áramok keletkezése egyéb okból, amikor feszültségkülönbségek kerülnek áthidalásra.
Autóban pedig motorszám fordulat függő berregést szokott okozni a gyújtógyertyák nagyfeszültsége ami ugyancsak elektromágneses teret indukál. Ezt a hangfalkábel felveszi, mivel minden vezeték egyúttal antenna is.
Ezeket viszont durván benézted. A gyújtókábel által keltett RF-zavar az utastérbe nem sugároz be, már a motorház leárnyékolja, és főleg nem fogja felvenni azt a hangfalkábel, illetve ilyen jelentéktelen áramok a hangszóró membránját, kis ellenállású tekercsét nyilván soha nem mozdítanák meg. Még akkor sem, ha odavezetnéd a kábelt a gyújtókábel mellé, ne vicceljünk már...
Ha az onnan érkező RF-zavar valamelyik erősítőbemenetet, illetve elektronikát zavarná meg, akkor pedig más jellegű hangot hallanál.
Amiről te beszélsz, az a jármű háromfázisú generátorának, diódákkal egyenirányított jellegzetes hullámformájából adódik, mely áram a karosszérián is folyik, és amennyiben a hangtechnika földelési, tápellátási rendszere szakszerűtlenül lett megcsinálva, akkor oda beszűrődik. De nyilván nem RF-sugárzás ez sem, hanem galvanikusan becsatolódik.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
A Faraday kalitka sem szűr ki mindent.
ASRock Z370 Pro4+i3-8100+32GB Windows 22621.3527 Ubuntu 24.04 x64
Eddig bírtam szó nélkül. Azért az a tény, hogy egy aggódó anyukának bármit el lehet adni, erősen arnyalja a homeopátiával kapcsolatban mutatott tapasztalataidat.
Box's don't touch!
Itt egy cikk, ugyan nem USB kábelről hanem SATA kábelekről, de tisztán látszik, statisztikailag kimutathatatlan különbség van a kábelek között az adatátvitel függvényében.
Ezt abból lehet leszűrni, hogy nem lehet megállapítani a legrosszabb illetve a legjobb kábelt, mert nagyjából random melyik jobb a másiknál a különbség pedig 0,1-0,3% között van.
https://www.pugetsystems.com/labs/articles/SATA-3Gb-s-vs-6Gb-s-Cable-Performance-Revisited-183/
Sajnos mar nincs magyar billentyuzetem :(
Sajnos ehhez hozzá kell, hogy szóljak! Plusz ez a link is ide passzol:https://audiome.hu/.../usb-es-digitalis-audio-tenyleg.../ Érdekes a hivatkozott linken a cikk, aminek a címe: USB ÉS DIGITÁLIS AUDIO – TÉNYLEG CSAK NULLÁK ÉS EGYESEK?Amikor elkezdtem olvasni, már nagyon izgatottá váltam, hogy végre talán választ kapok arra, amit régóta nem tud bevenni a gyomrom. Ahogy haladtam benne, ez az érzésem erősödött, amikor a nyomtatóra küldött jelről beszélt a cikk írója.Aztán eljött ugyanaz a sok feszültségkülönbség, meg a tápfeszültség zaja stb. Akkor azt mondtam: vége. Erre a kérdésre sohasem kapok választ! Ez a sok "alátámasztó", "magyarázó" fejtegetés mind megkerüli a lényeget, mintha szándékos ködösítés állna a háttérben, ami a kábelgyártó cégek malmára hajtja vizet, amikor emberek akár százezreket képesek kiadni 1-2 m kábelért.Nekem nincsenek milliós rendszereim, sajnos: valószínűleg, ha valaki 100 ezret ad 1m USB kábelért, akkor a DAC-ja, az erősítője és hangfala is minimum néhány milliós.Azt is aláírom, hogy a kábeleknek nagy szerepük van. Főként analóg jel esetén, de digitális jel esetén szerintem vannak túlzások; és most elmondom, hogy én mit gondolok.Nagyon VÁROM, valakinek a meggyőző válaszát az én mondataim ellenkezőjéről. Ha nem lesz ilyen, akkor bizonyos szint fölött marad számomra a digitális kábelek esetében a szemfényvesztés.És akkor a szövegem: tehát, ha egy fájlt átküldök akár kábelen, akár wifin vagy bluetooth-on egy forrásról egy célra, nem eshet meg, hogy az a digitális jelhalmaz akár csak 1 bitnyit is eltérjen. Ugye ez belátható! Hiszen innentől egyetlen informatikai jel sem lenne megbízható, így például ez a szöveg sem. Nem jól mutatna, ha 1 bit eltérés miatt ez az "1 bit" szöveg így: "2 bit", vagy így nézne ki: "0 bit". Ugye mindkét esetben csak egy bit eltérés volt a karaktersorozat bittérképében. De legyen itt még egy eset 1 bitnyi eltérésre: "1!bit" (nézd meg itt a karakterek ASCII bitsorozatát, ha nem ismered: https://hu.wikipedia.org/wiki/ASCII)Ez még kritikusabb lenne futatható fájlok esetén, hiszen hibás kódot eredményezhetne, amitől akár nem is futna az adott program/alkalmazás. De az sem megengedhető - egy kis túlzással ugyan - hogy egy kinyomtatott képen ne én legyek, hanem mondjuk egy macska; na jó ez talán durva, finomítsuk: a szemem helyén ne egy fekete lyuk tátongjon. Na jó, ez is durva, finomítsuk: legyen csak néhány pixelhiba.Szóval hang eseténi a kép pixelhibájának felel meg valamilyen hanghiba. De ugye a nyomtatón sincs pixelhiba!!! Ha mégis, akkor az nem az USB kábel miatt van, mert az nem lenne megengedhető, ahogy fent ezt már megnéztük. Lehet, hogy nincs minden patronban elég szín, lehet, hogy lapbehúzás vagy patron eltömődés, vagy más mechanikai hiba van. De semmi köze az USB-n közölt adattartalomhoz, hiszen akkor megette a fene a jeltovábbítást!Mit csinálnak a jeltovábbításkor? Nem vagyok szakértő, de használnak adatcsomagokat és azokhoz checksum-okat, amelyek biztosítják az adatcsomag sértetlenségét, másszóval, hogy a forrás jelsorozata megegyezzen a cél jelsorozattal.És most értem el a mondandóm végéhez. MÉRT NEM LEHET BIZTOSÍTANI A DIGITÁLIS JELSOROZAT SÉRTETLENSÉGÉT AUDIO JELSOROZAT esetén hasonlóan, mint bármely más adatsorozat esetén?! A különböző eszközöknek és kábeleknek mindegy, hogy a jelsorozat képet, e-mailt, pdf-et vagy éppen valamilyen hangformátumot továbbít: nem tudják, amíg nem szólunk nekik a végponton, amikoris ki kell bontaniuk és át kell alakítaniuk.Szóval AUDIO JELSOROZAT esetén mért ne lehetne hasonló checksum-os megoldással eljárni?! Azaz, addig nem fogdja el a jelet, amíg az nem érkezik meg sértetlenül, ahogyan ez a többi esetben is történik. Ezzel meg lenne oldva ez a probléma.Értem, hogy az időnek szerepe van, de kitalálták már régen a pufferelést és használják is az audiolejátszó szoftverek is. Tehát ha a DAC-ba egy ilyen pontos jel kerülne, ami az eredeti forráson (CD, vagy fájl; mindegy) van tárolva, akkor vége a 100-es digitális kábeleknek! Merthogy a nyomtatóra is rá tudjuk küldeni a pontos jelet pár száz forintos kábellel. Ugyan lehet, hogy sok hibajavító kommunikáció zajlik, ami időbe kerül, de ha egy pár ezer forintos kábelt használunk, akkor ez gyorsabb lehet.Itt már nem az a kérédés, hogy jó jel jön-e át a jelsorozat, mert nem jöhet át rossz jel!; hanem az a kérdés, hogy van-e olyan műszaki állapotú a kábel, hogy alkalmas adatátvitelre. Ha alkalmas, akkor megoldhatónak kell lenni a kérédsnek. Ha a kábel a minimális elvárásoknak megfelel (ami mérnöki mászaki minimum), akkor nem lehet rossz jel a fogadó oldalon, mert az lesz a kérdés: alkalmas a kábel vagy nem. A jobb minőségnek ott lehet szerepe, hogy kevesebb javítő algoritmus kell -> ezért kevesebb puffer kellhet -> ezért nincs veszélyeztetve, hogy a megszólaló zene időzítése "darabos". Kellően nagy pufferrel véleményem szerint a gyengébb minőségű kábellel is ugyanaz az eredmény elérhető, hiszen: NEM LEHET MÁS JEL A FOGADÓ OLDALON, MINT A FORRÁS OLDALON!Erre varrjon valaki rendes gombot! Meggyőzhető vagyok, de ebben a kérdésben nagyon nehezen! 
