Egyrészt az lehet, sőt valószínű, hogy nagyobb átlaghőmérséklet változások is voltak a föld történelmében, de nem egy újkorban, amiben élünk, a szennyezésben, hatalmas méretű co2 kibocsátásokban, amiktől az ózonréteg vékonyul, az üvegházhatás pedig csökken. Ennek következtében a káros sugarak nagyobb százalékban jutnak a földre, a sarki jég pedig drasztikusan olvadni kezd. Mivel egyre kevesebb jég lesz, és a jég többek közt visszaveri a napfényt, ezért egyre kevesebb terület lesz ahol jeget ér a nap. A jég elolvad megnő a vizszint, és a hőmérséklet. A sarkokról felcsapódó levegő is melegebb, így a troposzférába hirtelen jutó levegő sokkal hidegebb lesz, és ez fog visszacsapódni a meleg helyett (negativ üvegházhatás). Továbblépve elég esélyes, hogy egy vihar vagy áramlat ezt az északi illetve déli féltekére nyulo földrészek felé viszi, és máris -20 fok lesz Dániában, meg az USA-ban.
Ha ez az áramlat tölcsér formájú, akkor az azt jelenti, hogy közepén abszolút nincs ''szél'', és a puszta levegő (meleg áramlat hijján) azonnal megfagyaszt mindent.
A jeges terület persze csak a sarkokhoz ugymond földrajzilag közelebb levő területekre, és vonzáskörzeteire hat, ahol már kritikusabb az ózon.
Miután az emlitett területeken a jég visszaveri a napfényt, ezért visszaáll az üvegházhatás, és a természet úgymond rendberakja önmagát.
Persze azokat a részeket amiket ez érint, azok igy jártak.
Majd akkor vihogjanak a természetet leszaró befektetők és olajkártelek, amikor a kólába se lesznek jók jégnek.

''három a kettő tizen''