"Ja, "fejemhez vágták", hogy el tudtam volna vinni a 3 gyereket magammal. De mondom se gyerekülés, se semmi (és még mindig szabadságon vagyok)"
'90-es évek legelején anyám a városi tvnél dolgozott. Mikor jött a téliszünet, akkor anyám elakart menni szabadságra de a főnök közölte, hogy szó sem lehet róla, meg nem tudják megoldani a helyetesítését. Anyám kérdezte h akkor engem meg öcsém hová rakjon mégis? Erre azt mondta a főnök, hogy hát vigyen be minket magával.
Ma lehúztunk egy 8 órás műszakot anyám melóhelyén... Másnap reggel mikor indultunk volna ismét be, a főnök telefonált, hogy megtudták oldani a helyetesítést, és hogy anyámat kiirták szabira jan 3-ig. 
(az igazsághoz hozzátartozik, hogy anyám azt mondta aznap reggel mikor bementünk, hogy "ma nyugodtan rosszalkodhattok fiúk, míg bent vagyunk" - nekem meg öcsémnek meg ezt nem kellett kétszer mondani )
Inkább azt kérdezzék miért nincs szobrom, mint azt, hogy miért van...
