Most a másik munkahelyemen türemkedtek elő speciális elmeállapotok és torkolltak a dolgok kollektív tömegpszichózísba.
- Te figyelj, informatikus, van ez a telephely, van ott sok gépről vezérelt szelep, fűtés-világítás meg minden, jó lenne ezt a vezérelt dolog előtt állva nyomkodni és nézni, hogy mi történik. Kéne egy tablet meg wifi meg távoli rálátás meg ilyenek.
- 1000 a dolgom, de rendben.
Eltelik pár nap, én leltár zárással lopom az adófizetők pénzét.
- Csörr...: Te figyelj, hogy állsz ezzel?
- Sehogy?
- De ez nagyon fontos, most azonnal kell, a vezérigazgató kérte!
- Némileg segítene ám nekem is, ha már az első beszélgetéskor kiderülne, hogy ez egy munka, nem egy olyan kérés, mint mikor a piros egér helyett kéne egy kék...
Megsértődik.
Másnap jön levél, amiben felszólít és utasít, hogy a munkát végezzem el, tanácsokat ad a kivitelezéssel kapcsolatban (tesztelj, próbáld, majdsikerül). A levélbe be van csatolva a műszakisok főnöke, tehát innen fúj a szél.
Cizellált válaszban felvilágosítást adok szervezeti felépítésről, az utasítási lánc működéséről, az informatikus hatásköréről mint olyan, és szépen megkérem, hogy az informatikus basztatása előtt a managerek dugják össze a buksijukat és találják ki, hogy mit akarnak, aztán lehet engem megkérni, ha már egy millió+-os beszerzéssel is jár a meló (amit én is csak a külsős kapcsolataim mentén tudtam meg), illetve ha azt mondom, hogy dolgozok, az nyilván nem építőkockák összeillesztésével telik.
Röviddel ezután jön a körlevél, hogy most tudta meg, hogy ez külső céges meló.
Válaszomban gratulálok neki és a főnökének.
Másnap a szóban forgó objektumban vizsgálom a szóban forgó vezérlő PC-t, hogy a magam dolgát letudjam, amíg a wifi mesh kiépül. Látom, hogy a 2005-ös telepítésű gép egyetlen lan portja foglalt, admin hozzáférésünk meg nincs, ami többször is kell, amíg a hálóra kalapálom.
Visszamegyek a HQ-ra cuccokért, bemegyek főnökömhöz egyeztetni.
- Te, főnök, nincs hozzáférés!
- Ja, az amúgy nincs! 
- Akkor feltöröm.
- Hú azt nem szabad, mert lehal a vas, kigyullad az épület, ilyenek! Bízzuk a kivitelező cégre!
Na és itt felhívta a műszakisok vezetőjét, akinek elmagyarázta, hogy saját kezűleg ez rizikós, a gép megbontása nélkül egyenesen lehetetlen, amivel ugrik a (nem létező) support.
A műszaki vezető leküldött két gépészt, hátha ők értik. 
Vázolom nekik a problémát, hogy meg tudom csinálni, de fennáll a lehetőség, hogy a 2005-ös telepítésű gép rosszul reagál és akkor nem lesz se fűtés, se semmilyen vezérlés, amíg az meg nem oldódik.
Az egyik gépész:
- Kéne a monitor elé egy WEBKAMERA, ami veszi a monitort, azt a mászkáló technikus nézi, és felhívja a gépnél ülő kollégát, hogy most kattints IDE!
És valamiért senki nem kezd el röhögni, nyilván azért, mert dilettáns az ötlet és besérülne.
Közben befut a műszaki vezető, ott vagyunk 5-en. Kb fél óra probléma vázolás és brainstorming után ...
Az informatikai vezető, a műszaki vezető és két gépész egyhangúan megegyeznek abban, hogy az a legjobb, ha webkamera kerül a monitor elé és azon keresztül, a gépnél ülő embert telefonon irányítva "kattintunk távolról" és nézzük a szelepet, hogy az kinyit-e!
A dolog odáig fajult, hogy webkamerát és tripodot kellett választanom, amíg ezt el nem meséltem az üzemeltetési vezetőnek, aki a sírás és röhögés határán lefújta az egészet. Most várjuk a csodát. 
凸_(ツ)_/¯ // -Valamit kiírt a gép!... -Az a dolga!...
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
). 
