Hi!
Még egy kis help kéne
1. A háromszögbe írt kör középpontja hol helyezkedik el hegyesszögű, tompaszögű illetve derékszögű háromszögnél?
2. Mi a háromszöghöz irható kör középpontja, hány van belőle?
Köszi

emlékeim szerint:
a beírható kör középpontja a belső szögfelezők metszéspontján, a köré írható köré pedig a magasságvonalak metszéspontján.

"a jövötsajnos nemlehet tudni csakhamárotvagy deakormegmár azajelen"

Igen, jól emlékszel és köszi, csak nem ez a kérdés Hanem az, hogy a kör középpontja a felsorolt háromszögek esetében a háromszögön belül, a háromszögön kívül, vagy esetleg az átfogó felezőpontjában van-e.

2. A háromszöghöz irható kör középpontja, ha jól tudom a háromszög köré irható kör...
egy van belőle, és az oldalak felezőpontjaiból húzott merőlegesek metszépontjánál van a középpontja...
1. a háromszögbe irt kör középpontja, mivel benne van ezért nyilávn a középpontja is belül van... átfogón sosem helyezkedik el... mert ha ott van a középponja, akkor maga a kör is csak egy pont ilyet legfeljebb szerkeszteni tudnál, és akkor is csak a pontatlanság miatt lenne ilyen, kell egy 178fokos szög, és két db 1 fokos...

akkor bocsi, a választ már leírták
illetve, thalesz kör esetében helyezkedik el a köré írható kör középpontja az átfogó felezőpontjában.

"a jövötsajnos nemlehet tudni csakhamárotvagy deakormegmár azajelen"

köszi!

Az érettségid nem ér meg vagy 2000Ft-ot?Sztem nem nagy befektetés....

A digitális változata (CD-n) jut eszembe megvan, abban ha jól tudom benne vannak a megoldások.
Ha érdekel irj privit és megbeszéljük a részleteket

Hi all!
Nem tud valaki egy olyan progit amivel egy hasáb hálóját meg tudnám csinálni és kinyomtatni? Valami egyszerű progira gondolok, egy trapéz alapú és egy deltoid alapú hasáb hálóját kéne megcsinálnom, az adatok megvannak. Köszi

Sziasztok!
Tudnátok segíteni?
A 8x^3+24x^2+32x+16=y^3 egyenlettel bénázom. Szerintem x=-1 és y=0 a megoldás, de azt mondták nekem, hogy nem csak ez. Szerintetek?
Köszi előre is a segítséget^^

meg kell próbálni szorzat alakra bontani a 8x^3+24x^2+32x+16 kifejezést.
8-al nyugodtan leoszthatunk, marad x^3+3x^2+4x+2
(Ax^2+Bx+C)*(Dx+E) alak értelmes, már csak meg kell határozni az együtthatókat:
AD=1
CE=2
CD+BE=4
BD+AE=3

ebből: A,D,E=1 B,C=2
az egyenlet tehát: (x^2+2x+2)*(x+1)
innen remélhetőleg elboldogulsz

(remélem nem rontottam el sehol )

vagy fullba vagy sehogy :D

Öööö izé De az x^2+2x+2 egyenletnek nincs is valós gyöke... Vagy nem tudom, itt a vége akkor hogy is van?

[ Szerkesztve ]

Vagy valami más módszerrrel?:S Próbálkoztam máshogy rendezni, de hiába...

Nincs valami egyéb információ x-re és/vagy y-ra vonatkozóan? Így ez az egy egyenlet + két ismeretlen felállás az Álmoskönyv szerint nem sok jót ígér.
Ha átrendezed az egyenletet, akkor kaphatsz egy a^3+a=b^3 formulát, ahol a=x+1 és b=y/2, szerintem ennek - kikötések nélkül - végtelen sok számpár lehet a megoldása.

A szorzattá alakítás jó elképzelés volt, csak az a probléma, hogy a másik oldalon nem 0 szerepel, így nem segít.

Te sejted, kik vagyunk, mi tudjuk, ki vagy.

én se vagyok nagy matekos de amit most veszünk azt értem cosinus meg tangens meg ilyenek....azt értem hogy a kereskedelmiseknek tudni kell számolni de ez azért már túlzás

"Ha szép nem vagy legalább hülye ne legyél" Az intellektusukat csillogtatni vágyók, ne nekem bizonygassák szellemi fölényüket...engem nem érdekel...

Tény, hogy kihagytam, hogy az egész számpárok halmazán, bár rajtam már ez se segít

Dehogynem segít, ez az aprócska információ a következő megfontolásokra ad lehetőséget:
Kissé átalakítva az előbbi egyenletemet
2^3(a^3+a)=y^3, ahol a=x+1, (y és x s így a is egész szám),
ebből látszik például, hogy y páros szám, valamint - és nyilván ez a lényeg, hogy a^3+a köbszám.
Neked tehát olyan egész számokat kell keresned (a 0-n kívül, mert azt már megtaláltad), melyekhez a harmadik hatványukat hozzáadva egy másik köbszámot kapsz.

Te sejted, kik vagyunk, mi tudjuk, ki vagy.

haver kapott egy geometria feladatot, ami többünkön kifogott.

adott 2 pont (A, B), meg egy egyenes (e) (a 2 pont nem illeszkedik az egyenesre, és az egyenes azonos oldalán van). szerkeszd meg a kört, ami átmegy a 2 ponton, és az egyenes érinti.

addig eljutottunk, hogy a pontokat összekötő szakasz felezőmerőlegesén (f) lesz a középpont. az érintőre is merőleges a sugár, tehát ha merőlegest állítok rá (az e-t E pontban metssze), és addig csúsztatom, míg a szakaszfelezővel adott metszéspontja (O) azonos távolságban nem lesz az e-től és az A-tól/B-től (OA=OB=OE)... csakhogy ezt hogyan?

thalesz körrel/tétellel esetleg? csak egy tipp, így hirtelen

PH! addikt since 2004

Szia! Állásintrjún én sem vitatkoztam volna, mert az igazi feladat talán az volt, tudatában vagy-e annak, h a főnöknek mindig igaza van ? Nincs mellébeszélés kaptál egy + információt, hol van biztosan tigris, => most már 1 tigris 1 királylány 2 ajtó és ez bizony 50%. Eszembe jut erről egy régi történelmi eset amit Walter Scott emlit meg egyk könyvében. Valamelyik Lajos francia király kihirdette, h megjutalmazza azt a bölcset, aki megmagyarázza, h miért van az, hogy ha egy élő halat tesznek bele, bár mekkorát is, egy vízzel színültig tele tartályba, a víz mégsem csordul ki belőle.. Jöttek a bölcsek és mindegyik előjött a saját magyarázatával, de csak 1 volt akinek érvelését elfogadtaák. A díjat megnyerte. És mindez után nem volt más hátra, mint az elmélet megkoronázásaként szemléltetni az eseményt, mely során bizony a a víz kicsordult

[ Szerkesztve ]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Pitagorasz tételből kijön...

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

de mire állítassz thalesz-kört? nem tudod, hol az átmérő. vagy kicsit részletesebben elmondanád? legutóbb kb. 10 éve tanultam matekot...

Ért valaki a banki dolgokhoz?

ahol

A: a törlesztőrészlet összege
H: hitelösszeg
i: az ügyleti kamat egy hónapra jutó része (pl. ha az éves ügyleti kamat 24%, akkor i=0.24/12=0.02)
t: a futamidő hónapokban

Állítólag ez a képlet megmondja, hogy hitelfelvétel esetén a törlesztőrészlet milyen arányban tevődik össze kamat- és tőketörlesztésből. De nekem Excelben nem akarja. 10.000.000 forint, 240 hónap, 6,5%-os kamattal számoltam.

[ Szerkesztve ]

az effele hiteles dolgokra erdemes hiteltorlesztesi tervet kesziteni, amire az excel jo lesz.

ha megvan a felvett hitel osszege, a futamido es a kamat, akkor adossagszolgalatot (eves) es adossagszolgalati tervet kell kesziteni, utana pedig van egy keplet arra hogy hogyan kell az annuitas jovoerteket kiszamolni.

Csak a balekok alszanak [SAS]

Valaki el tudná nekem magyarázni, hogy hogyan is van a mátrixok szorzása?

Nem értem, hogy hogyan kapom meg az eredményt, illetve miért vonatkoznak rá azok a szabályok, amik (pl. nem kommutatív)

gyakorlatilag máshogy nem nagyon van értelme, hogy hogy működhetne. gugliba beírod elég sok helyen le van írva, hoyg pontosan mit kell csinálni.

kommutativitás: pl. 2*3-as mátrix * 3*4 csak egyik irányba van értelme és az eredméyn egy 2*4-es mátrix, másik irányba egyszerűen nem tudsz semmi értelmeset csinálni

vagy fullba vagy sehogy :D

De nem is feltétlenül kell téglalap alakú mátrix ahhoz, hogy meglásd, nem kommutatív művelet a mátrixok körében.

A példát demonstáld magadnak 2 db 2×2-es mátrixszal.

Töltsd fel különböző elemekkel. Példa:

A mátrix:

1. sor 1. oszlop: a 1. sor 2. oszlop: b
2.sor 1. oszlop: c 2. sor 2. oszlop d

B mátrix:

1. sor 1. oszlop: e 1. sor 2. oszlop: f
2.sor 1. oszlop: g 2. sor 2. oszlop h

Praktikus módszer, ha pl. az A×B mátrixot akarod kiszámolni, hogy előre írod az A-t és utána közvetlenül a B-t, de nem vele egy vonalba, hanem kicsit feljebb, pont úgy, hogy alá kiférjen az eredménymátrix.

Ugyanez B×A esetén is, csak akkor az A mátrix kerül jobb felülre.

Az eredménymátrix értékei különböznek, ezért nem kommutatív.

[ a*e+b*g; f*a+b*h ] [ a*e+f*c; b*e+f*d ]
[c*e+d*g; f*c+d*h] [ g*a+h*c; g*b+d*h]

Avagy ráteszed az ujjad az A mátrix első sorának első oszlopában szereplő elemre, aztán a B mátrix első sorának első oszlopában szereplő elemre egy másik ujjad. Szorzod és csúsztatod az ujjad, jobbra illetve lefelé. Ugyanez a kaptafa a többi. ;)

Nekem is lenne egy érdekes kérdésem a kedves matematikát szerető kollégákhoz.

Konkrétan egy geometriai feladatról van szó, azonbelül is egy tengelyes affinitásról.

A szövege a következő:

Adott a tengelyes affinitás tengelye és egy ABC háromszög. Határozzuk meg az affinitást úgy, hogy az A'B'C' hasonló legyen egy előre megadott DEF háromszöghöz.

Hát ugye az ember próbálkozik, de sajnos nekem nem jött össze. A megoldás szerint a szerkesztés lépései a következők:

Megrajzolom a t tengelyt. Megrajzolom az ABC háromszöget úgy, hogy az oldalait meghosszabbítom. CA P-ben, CB Q-ban, AB R-ben, az AB-vel a C-n keresztül húzott párhuzamos egyenes pedig S-ben metszi a tengelyt.

Az ABC háromszög mellé valahova megrajzolom a DEF háromszöget. Az F szögét elnevezem alfának, az E szögét meg bétának.
A megoldás azt javasolja, hogy a PQ szakasz fölé (alá) szerkesszünk az alfa szöggel látószög körívet, illetve az RS fölé (alá) is szerkesszünk egy látószög körívet a béta szöggel. Na most elvileg a látószög körívek metszéspontja fogja kiadni a C' helyét. Ekkor ugye a feladat tovább úgy folytatódik, hogy a C'-t összekötöm a C-vel és ez lesz az affinitás iránya.

Igen ám, na de akármilyen helyzetű az ABC háromszög ez a két kör így a büdös életben nem fogja metszeni egymást. (az sem mellékes egyébként, hogy a megoldásban ez az egész feladat 3 sorban el van intézve a szerkesztési lépéseket erősen mellőzve, sőt ábra sincs, nehogy már megértsd )

Szóval a kérdésem végül is az lenne, hogy mely szakaszok fölé is kéne a látószög köríveket szerkeszteni, mert a PQ és RS páros biztosan nem nyerő. Próbáltam úgy is, hogy PR és QS, így metszi a két körív egymást, de a kapott háromszög rohadtul nem hasonlít a DEF háromszögre, mert pl. a szögeik kapásból nem egyeznek meg. Én meg valami olyasmit hallottam a hasonló háromszögekről, hogy szögei páronként megegyeznek.

A feladattal bohóckodtam egy sort Geogebrában, aztán hagytam az egészet a francba. Akinek van valami ötlete ne kíméljen. Akár privátba is. Thanks.

egy kivonat azért

MO. RIP. - az utolsó kapcsolja le a villanyt.

van egy eseményünk ami p valószínűségű. átlagosan hány kísérletenként fordul elő n-szer egymás után ez a p esemény?

pl. átlagosan hány dobás kell ahhoz, hogy 5ször egymás után 6ost dobjunk egy dobókockával?

vagy fullba vagy sehogy :D

1/46656 a valószínűsége, de ez nem válasz a kérdésedre

ez az lenne hogy 6 dobásból mind 6os első próbálkozásra.

vagy fullba vagy sehogy :D

Tényleg (miért 6-szor vettem )

Remélem tud vlaki ebben segíteni:

[link]

Az van, hogy az egyes esetek valsége nekem nem ennyire jön ki. Akinek igen, az írja már le légyszi, hogy miért, kovarianciát meg korrelációt értem. Csak a táblázatban lévőket nem, vagyis nem mindet.

Olyanban gondolkodtam, hogy a 6 - os dobásnak a valsége az 1/6, a páratlan dobás valsége az 3/6, a páros és nem hatos dobás valsége meg 2/6 (nem páratlan, és nem is 6 - os).

De ezekkel ahogy gondolkodtam, nem midnen helyre jött ki az, ami itt.

=== Szatocs ===

Írj egy valószínűséget, ami máshogy jött ki neked. Abból látszik, hogy hol csúszol el.

A (0,1),(1,0),(1,1) pároknál van gondom.
(0,1) - nél nekem: egy páratlan szám (3/6), és egy olyan páros szám, ami nem 6 - os (2/6). Ez nekem 3/6 x 2/6 = 6/36 != 12/36.
(1,0) - nél nekem: egy 6 - os (1/6), és egy páros, ami nem 6 - os (2/6). Ez nekem 1/6 x 2/6 = 2/36 != 4/36.
(1,1) - nél nekem: egy 6 - os, és egy páratlan. Ez nekem 1/6 x 3/6 = 3/36.

Na, most leírva megfigyeltem, hogy mindegyik a fele annak, aminek kellene lennie. Csak nem azért kell egy 2 - es szorzó, mert nem tudjuk, hogy melyik dobás az első?

=== Szatocs ===

Üdv!
Információ megjelenítés tantárgyból a következő feladatot kellene megoldani:

Vegyük a következő öt dimenziós "pontot": (1,2,0,4,2).
Ábrázolja a "pontot" párhuzamos koordinátákkal, ha tudjuk hogy minden dimenzió értéke csak 0 és 5 között lehet és csak öt dimenziónk van (a,b,c,d,e).

Remélem nem baj, hogy a matek topicba írtam, de őszinténszólva, fogalmam sincs, hogy ezt hol kérdezhettem volna meg.
Előre is köszi.

Egyes számítások szerint az emberi agy tárolókapacitása 1 trillió bit, vagy 1164153 gigabyte.

Megoldottam, túl bonyolítottam az egészet, közben csak ilyen egyszerű: Kép

Egyes számítások szerint az emberi agy tárolókapacitása 1 trillió bit, vagy 1164153 gigabyte.

valaki segítsen legyenszíves egy kis valszámproblémám adódott
sehol nem találom hogy ak övetkező egyszerű beugrófeladatokat hogy lehet megoldani:

M(kszi) = 10 M(3kszi+8) = ?

D(kszi) = 4 D(3kszi+7) = ?

M(kszi1)= 10 és M(kszi2) = 4 M(2kszi1+7kszi2) =?

kszi1 = 4kszi2-10 R(kszi1,kszi2) = ?

előre is köszönöm a segítséget!
ha lehet ne csak végeredményt hanem kicsit részletesebb megoldási módot is!
köszönöm!

Youth hides the key to salvation

Nem tudom, hogy fizikai vagy matematikai kérdés-e inkább, ezért mindkét topikba be fogom rakni, hátha valaki tud segíteni:

Van egy átviteli fv - em:
H(s) = 2 / (s+1)(s+2)

Ehhez kellenének nekem a zérusok és a pólusok. Az lenne a kérdésem, hogy hogyan kell néznem: zérus/pólus ?
És ebben az esetben: z = -2 ; p = -1 , -2 ?

Vagy fordítva, tehát pólus/zérus, és fordított sorrendben felírva z - t és p - t. Én az első lehetőség alapján tudom, de javítsatok, ha nem így van.

=== Szatocs ===

Hát először is zérushelye nincs.

Van két egyszeres pólushelye, ami azt jelenti, hogy a -1-nél illetve -2-nél ha a függvény képe pl. a -1-től balra a - végtelenbe tart, akkor a -1-től jobbra a +végtelenbe fog tartani és fordítva. Ugyanez a játék a -2-nél is.

Ábrázolni nagyon egyszerű, a derékszögű koordinátarendszerben felvázolod a -1-et és a -2-öt, aztán mindkét pontban egy képzeletbeli (vagy szaggatott vonallal) merőlegest állítasz az X tengelyre.

Megnézed a +/-végtelenben mi a függvény határértéke. +végtelenben 0, -végtelenben is 0.

Megnézed a függvényértéket 0-nál és mondjuk -0.5-nél. Akkor ebből kiderül, hogy jobbról a -1 felé haladva a függvényértékek -1-től jobbra a +végtelenbe tartanak, -1-től balra pedig a -végtelenbe.

Mivel zérushely nincs, ezért a -1-től jobbra eső függvénykép szigorúan monton csökken és közelít a 0-ához.

A -2 és -1 közt keresel egy -2-höz közeli függvényértéket. Mittomén -1.99 meg -1.999. Ezekből látni, hogy a -2-től közvetlenül jobbra található helyeken a függvényértékek a -végtelenbe tartanak. Mivel a fv.-nek nincs zérushelye, ezért az X tengelyt nem érinti, tehát egy fordított U-ra hasonlít a fv. -2..-1 intervallumon vizsgált képe.

A -2-től közvetlenül balra található értékek a +végtelenbe tartanak és onnan az X tengely érintése nélkül tartanak tovább a 0-ához.

Magyarul a függvény képe a teljes szakaszon: -végtelentől -2-ig: egy szig. monoton növekvő hiperbolaág, -2-től -1-ig egy parabolaág az X tengely alatt és -1-től +végtelenig egy szig. monoton csökkenő hiperbolaág.

Értem, és köszönöm

=== Szatocs ===

Hi

Kéne egy ki segítség analízisben (integrálás). Kaptunk egy ilyen feladatsort vizsgán és csak pislogtunk pár feladatra:

1:
Határozzuk meg az r=sin(fi) kör által határolt tartomány és az r=1-cos(fi) kardidoidon kívül eső részének területét
2:
f(x)=1/3*sqrt(x)*(3-x) ívet megforgatjuk az X tengely körül. Ax=? Tartomány: 0<=x<=3
3:
Állapítsuk meg a konvergencia intervallumot:
sum n=0 tól végtelenig [2n/(n+1)]*(x-3)^n
Ennek ha minden igaz a konvergencia tartománya H=(-1,7)
4:
Határozzuk meg az alábbi 3-as integrált:
int,int,int(2z*sqrt(x^2+y^2+z^2)) dxdydz=? Tartomány:z=0;z=sqrt(4-x^2-y^2)
5:
Határozza meg az f(x,y)=x-sinxy kétváltozós fv deriváltját a P(1;pi/2) pontban v_=(cos(pi/3);sin(pi/3))
Ennek a megoldása talán2-sqrt(2))/4
6:
Adja meg az x,y,z számokat amelyekre x+y+z=18 és x*y*z maximális.
Na erről aztán fogalmunk sincs, egész félévben nem csináltunk ilyen feladatot. De a megoldás talán: x=6,y=6,z=6 ,de ezt józan paraszti ésszel való megoldását nem fogadta el a tanár.
7:
Diff egyenlet:
xy'+y=ln(x)/y^3
y"+3y'-10y=0

Ha valaki valamelyik feladatot megtudná csinálni azt nagyon megköszönném.

a véges és megszámlálhatóan végtelen között elmagyarázná valaki a különbséget?