A delta az a lapka méretétől, illetve attól, hogy hol van maga a hődióda. A Navi 31-nél közel van a lapka közepéhez, és emiatt a forró pontokat generáló shader motorok nincsenek messze tőle. Ezért nagy különbség nem alakulhat ki. Ez persze nem minden lapka esetében van így, mert például a Navi 21-nél a hődióda a lapka szélén volt a kijelzőmotor környékén, tehát ott nagyobb különbség is lehetett, mert a tőle legtávolabb eső shader motor ~1,5 cm-re volt a diódától. De nem ez a legextrémebb tervezés. Az AD102-nél ~2 cm-re van a szélső shader tömb a hődiódától. Ezek mindid attól függnek, hogy hol a hődióda.
De erre az összes rendszer be van állítva. Az AMD-nél számolás által, míg az NV-nél van egy teszt a laborban, amikor meghatározzák, hogy a hődiódához viszonyítva mekkora lehet a legnagyobb különbség a legforróbb ponton. Az AD102-nél például 28°C a delta, tehát ha azzal mérsz egy hőmérsékletet a diódából, teszem azt 80°C-t, akkor a lapka legforróbb pontján nem lehet nagyob a hőmérséklet 109°C-nál. És ez tutibiztos dolog, a rendszer erre van tervezve.
A Navi 31-nél nincs ilyen BIOS adat, mert az ugye számol, de alapvetően a diódától számolva a legforróbb pontok nagyjából 0,8 cm-re lehetnek, tehát nem lehet olyan orbitálisan nagy az eltérés, mert nem a lapka szélén van a dióda.
Az NV kártyák egy táblázatot használnak erre, ahol laborszinten kimért adatok vannak, hogy mi lehet a legnagyobb delta, és az alapján a hődióda is elég, nem kell számolni a legforróbb pontot. Utóbbi csak arra kell, hogy pontosabb legyen az órajelbeállítás, de maga az AVFS konstrukció nagyon bonyolult szabályozási forma, az AMD is 11 évig fejlesztette. Az NV még DVFS rendszernél tart, és nem nagyon akarnak mozdulni innen, de persze nem kizárt, hogy már fejleszik a saját AVFS megoládsukat, akkor ők is képesek lesznek ezt kimérni. Viszont gond ebből nincs, mert a DVFS rendszer tudja, hogy mit tegyen, ha xy hőmérsékletet mér a diódával. Bele lett tervezve, hogy mi történjen. A szilícium pedig nagyon hőtűrő, akár 130°C-t is könnyedén kibír, a gond a tokozásnál ered, mert az már kevésbé hőtűrő, de például pár másodpercig a 130°C egyáltalán nem gond, azt is játsznyi könnyedséggel kibírja. 110-120°C pedig tökre üzemhőmérséklet a mai lapkáknál, ezt a szintet tartósan tudják hozni mindenféle gond nélkül.
Ha rosszul rakják fel a hűtőt a hardverre, akkor az nagyon durva hőmérsékleteket eredményez. Nem csak a legforróbb pont szintjén, hanem a diódánál is simán el fogja érni a 110°C-t. Egyszerűen rosszul áll maga a borda, és emiatt nem érintkezik teljesen magával a lapkával, ami azt eredményezi, hogy másodperceken belül visszaveszi a rendszer az órajeleit 800 MHz-re még terhelés mellett is. Ezt azért nagyon könnyű észrevenni, mert a hardver teljesítménye összeomlik, lényegében a tesztekben mért szint 10-20%-ára. Mivel tömegesen nem számolnak be arról, hogy a hardverek a tesztekben látható teljesítményük 10-20%-át adják, így valószínűleg a hűtő rossz felhelyezése azért ritka.
Egyébként ezt kipróbálhatod, ha akarod. Én csináltam már olyat, hogy szándékosan rosszul raktam vissza a hűtőt, nem húztam meg eléggé a csavarokat. Egy Radeon RX 5700-on volt, és ugyan működött a rendszer, de még egy Kaveri APU IGP-jénél is lassabb volt, és folyamatosan 110°C-t mért a dióda. Szóval ez feltűnik.
Mint írtam feltűnik, ha a hardver a valós teljestményének csak a 10%-ára képes. Nem kell nyilatkozat ahhoz, hogy RMA-zzák.
Ha csak annyi a panasz, hogy 110°C-ra felmegy a legforróbb pont, akkor a ma legyártott csúcs-VGA-k 100%-át lehetne cserélni. Ez valójában üzemszerű működés, az viszont tényleg nem az, hogy a Navi 31-nél a legforróbb pont és a dióda között nagy a delta, mert ekkora eltérés nem lehet ilyen kis lapkaméretben, 0,8 mm-es tartományon belül. Az ellentmond a fizika törvényeinek. Azzal lehetne RMA-t kérni, mert ekkor teljesítmény marad a hardverben.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.