az utolsó bekezdés a kulcs. sokkal fontosabb a halállal való szembenézésnél, hogy az élettel nézzünk szembe és használjuk ki értelmesen azt a kis időt, amit kaptunk...

dicranum scoparium + genista pilosa = :)

ez egy bölcs gondolat volt tőled Parci

"Ami kocka azt gurítjuk, ami kerek azt visszük"

Minden reggel úgy gondolj magadra, mintha már halott lennél. Mindennap, reggel, nyugodt lelkiállapotban gondold azt, hogy halott vagy.
Haladéktalanul morfondírozz halálod különféle módjain, és képzeld el az utolsó percedet: cafatokra tép a nyílvesszők, a golyók és a kardok áradata, elsodor egy hullám, tomboló tűzbe ugrasz, villámcsapás sújt halálra, hatalmas földrengésben leled a végzeted, szédítő szakadékba esel, végzetes kórban szenvedsz, és hirtelen meghalsz, vagy szeppukut követsz el urad halálakor.

Jamamoto Cunetomo / Hagakure

Én szembenéztem vele, és az arcába röhögtem

Viccet félretéve : aki úgy él, hogy nem halogat semmit, hanem kiélvezi az összes lehetöséget ( ha egyáltalán van lehetősége ) , az nemhiszem, hogy fél a haláltól. Én minden nyáron megyek valahova, görög szigetek, erre arra, ha itthon vagyok, akkoris érdekesek, izgisek a mindennapjaim, megvettem mindent amit akartam, stb - és elmondhatom, hogy azt a 28 évet, ami eddig volt végigÉLTEM. Ha holnap fejemre esik egy cserép, vagy belerohanok 200al a falba, akkoris ezt a 28-at már senki nem veheti el tölem. Nemmondom, hogy nincs még mit tennem, még millió helyre el akarok jutni, sok sok mindent megtapasztalni, kiélvezni, kipróbálni... Ezeket nagyon sajnálnám. Valójában nem a haláltól félek, az elmúlástól, a semmitöl, hanem attól, hogy ezek kimaradnak nekem.
Viszont épp nemrég beszélgettem egy erősen vallásos, gyülis barátommal, aki kifejtette, hogy ugye ez a lét, ami most nekünk van (remélem mindenki ezen az oldalon van még, aki ezt olvassa), az átmenet, egy előszoba, egy vizsga, és amit itt csinálunk, az lesz a döntő a nagy megmérettetéskor. És ugye aki most úgy él 50-60-80 évig, mint a kisangyal, a légynek sem árt, ha megdobják kővel, visszadobja kenyérrel, önmegtartóztató, szerény, stb stb - na, az majd odaát a mennybe kerül, az örök boldogságba, stb.
Aki meg nem - no ilyen vagyok énis - az majd megy a nagy üstbe, aztán föhetünk saját levünkben. Hát ez van a halál után - lehet dönteni.
De erről talán Kymco cimborám többet tudna mesélni, ha erre vetődik.

[Szerkesztve]

Samsung Galaxy A50 - Samsung UE46D6100 - BNet Tag: Andie#2999

Nem látom, miért kéne törekedni arra, hogy ne féljünk a haláltól... Szerintem teljesen rendben van, hogy az ember tart tőle.

we all deserve a bit of luck.

Gondolom bejárta Németországot , odavissza meg már az lehet 5000 km.

"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

A halál a születés (élet) velejárója. Pont erről írtam a Forgó Kerék cikkben. Nem félni kell hogy hova kerülünk, hanem gondolkodni mielőtt helytelenül cselekednénk. Nem attól leszel jó ember, mert rendszeresen adsz egy 100-ast a sarki koldusnak, nem attól, hogy templomba jársz így meg úgy imádkozol, hanem hogy az élet értelme szerint élsz, aszerint, hogy milyen célod van. Minek van értelme az életben? Sokféleképpen lehetne ezt is megmagyarázni, de ebbe most ne nagyon menjünk bele, a lényeg az, hogy jobbá tegyük magunkat, jövőnket és ne a degeneráció felé haladjunk vakon, ahogy azt teszi a ''modern'' ember. Én nem félek a haláltól spec. Nincs miért félnem. Eljön az magától, amikor idő van. Az időt nem beosztani kell, hanem kihasználni, hogy jobb életet biztosítsunk a köv generáció számára és így tovább...

Üdv,
Vikthor

~ B & B & L & N | Suomi Finland Perkele ~

A baj az, hogy a jelenkor kultúrájában(?) kizárólag a fiatalsággal foglalkoznak (ugye azok kisebb arányban halnak).
Plasztika, vitaminok, szolárium, minden sz*rság, csak azért hogy fiatalnak tűnj. Nincsenek felkészítve az emberek a halállal való szembesülésre.

Hálistennek a belső órát ezek a dolgok nem zavarják, egyszer minden igyekezet ellenére megáll.

''Ha az életben nincsen több móka, meghalunk mintha nem volna több dolgunk a világon és édes lenne a halál bármilyen áron...''

Születtünk - meghalunk. Ez az élet rendje.

Én úgy érzem, hogy az emberek nem a haláltól félnek. Ki tudja mi történik velünk a halál után? Lesz egyáltalán valami? Ha nem lesz semmi, akkor mi lesz? Nagyon sok kérdés van, amire valószínűleg sohasem találunk választ. Lehet hinni ebben, lehet hinni abban: menny, pokol, újjászületés, szellemek világa... Sok elmélet van. De nem TUDJUK, hogy mi az igaz. És ettől félnek szerintem az emberek. Az ismeretlentől. Aki nem mer bemenni ismeretlen helyen egy sötét szobába, az is az ismeretlentől fél. Mert nem tudja, mi vár rá, miután bement.

Nec arte, nec marte | használt hardverek jó áron: http://goo.gl/lUwLkw

Ahaláltóül nem érdemes félni, úgyis tudja mindneki bekövetkezik 1x, kérdés milyne körülményke között és mikor. 60 év múlva vagy mondjuk 2 nap múlva???több éves betegség után vagy 2mp alatt lezajló esemény eredményeképp.Kár erről ebszélni, csak életunt lesz az ember.

"Ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor az valószínűleg nem is igaz"--Logout 2014

Egyetértek. A haláltól nem kell félni. Van aki már alig várja, mert számára megváltás a földi szenvedésektől.

DE!
Más szempontból nézed a dolgot, ha boldog vagy, és éled az életedet, és egyszer csak arra figyelsz fel, hogy valaki, akit szeretsz nincs többé. Elfogadod, mert nem tehetsz mást.

És megint más, ha azt érzed, hogy nagyon közel jártál hozzá, hogy átkerülj a másik oldalra.
Ehhez elég egy 10. emeletről lezuhanó virágcserép közvetlenül a hátad mögött, vagy egy motorbaleset, amikor a földön fekszel és pár centire a fejed mellett húznak el az autók nem kis sebességgel.

[Szerkesztve]

Az élet nem fenékig tejföl... De ahol tejföl, ott nagyon!!!

a halaltol felni persze, hogy ostobasag ha minden rendben
az ember nem ugy kel fel, hog , jaj nehogy meghaljak ma
azutan ha minden OK es az ember oregszik akkor sem biztos, hogy fel, de ugy gondolja jo lenne meg par ev ,mert jo elni
a nagy beteg szinten nem biztos, hogy fel, de talan kicsit igen, inkabb bizakodik, hogy tuleli
mert elni jo, es nem tudjuk mi van a tulparton, ha van tulpart

Kallai muvesz Ur mondta minap, hogy kivancsi vagyok ugyan mi lesz utana de meg nem siettetnem
ps.ez fiatalok foruma, en kozepkoru vagyok, meg engem sem foglalkoztat, csak olyan szinten hogy szetetnezek ha lelepek a jardarol satb., oregkorban tudjuk meg felunk-e
ha holnap megtudnam, hogy halalos beteg vagyok, nem vigasztalna, hogy eleg tartalmas 45 evem volt, akkortol felnek, hogy vege, azt hiszem

"maradsz aki voltal, leszel aki vagy"

A szívemből beszélsz barátom!

Félni én sem félek, de túlságosan is szeretek élni ahhoz, hogy mostanában néha ne jusson eszembe az elröppent idő.
Valóban, aki úgy érzi izgalmas, vagy legalább érdekes, tartalmas évek vannak mögötte, annak kevésnek tűnhet az idő, ami itt a földöm megadatott nekünk.
És egy kicsit én is így vagyok vele.
Most még - optimistán, - évtizedekben számolok, de eljön majd az idő, amikor években fogok.

Com'è diverso il mondo visto da qui