Köszi, ezt a leírást én is megtaláltam, valamelyik nap, ha lesz időm, neki is kezdek végigmenni rajta.

Miért, nem használják ki a RAC-ban rejlő lehetőségeket (pl. hogy egyik service az egyik instance-on fut, másik a másikon, és az applikáció úgy van megírva, hogy ezekhez csatlakozzon)?

RedHarlow: magyar nyelvű anyagok szerintem nincsenek (igaz, nem is nagyon keresgéltem a témában), ekkora piacra szerintem sok értelme nincs lefordítani a doksikat, vagy kiadni a könyveket (talán valami bloggal járnál a legnagyobb sikerrel) angolul nagyon jók szerintem a 2 day doksik az Oracle oldalán.

A RAC a magas rendelkezésre állásról és horizontális skálázhatóságról szól.

Ebből az elsőbbi képességeit kb. sehol nem használják ki, és emiatt a horizontális skálázás helyett is célszerűbb lenne vertikálisan skálázni, simán csak 1 erősebb gépet a DB alá tenni, főleg virtualizált környezetben. Ott a virtualizációs réteg is tud olyan szintű HA-t biztosítani, mint amit az ügyfelek használnak a RAC-ból.

De még nem virtualizált környezetben sem feltétlenül szükséges. Ahova mostanában járok, náluk úgy van 2 Exadata, hogy nincs hozzá RAC licencük, ezért a node-okon szétszórva futnak single instance DB-k. De maguk a node-ok clusterben vannak, így ha pl. az egyik kiesik, akkor rövid időn belül el tud indulni a másik node-on az adatbázis szükség esetén, hiszen ott van ASM-ben és látja mindkettő node.

A saját tapasztalatom azt mutatja, hogy magas rendelkezésre állásra sok helyen használnak inkább Data Guard-ot, pedig ugye ott FSFO-val is van egy minimális kiesés, így inkább a disaster recovery-t mondanám előnyének.

Múltkor pont ezen gondolkoztam egy álláshirdetést nézve, ahol Exadata tapasztalatot is kérnek, hogy vajon Magyarországon azt hol lehet megszerezni - alapból szerintem elég kevés helyen üzemeltetnek ilyet, így gondolom viszonylag kevés a hozzáértő szakemberek száma is.

A DR arról szól, hogy megsérül az adatbázis, lehal a storage, vagy kiesik a telephely, és átállunk máshova a másolatra pillanatok alatt. A RAC nem erre való, de egy extended clusterrel ennek egy része megoldható, szóval OK, ráfogható, hogy tud DR-t, de ez igazából egy közönséges ASM feature, megy RAC nélkül is, a RAC csak a "seamless failovert" tudja biztosítani egy ilyen problémánál.

FSFO-val sincs kiesés, erre való az Application Continuity 12c-től kezdve.

[ Szerkesztve ]

Mármint a DR-t inkább Data Guard előnynek írtam.
Application continuity-t még nem láttam élőben , lehet, hogy máshol jobban elterjedt a használata.

Valószínűleg azért, mert ha Data Guardhoz használják, akkor Active Data Guard licenc kell hozzá.

A RAC-oknál pedig azt is 1 kezemen meg tudom számolni, hogy a több száz rendszerből amelyekkel találkoztam, hány helyen használtak TAF-ot eddig. Ha még az sem megy, akkor az annál újabb Application Continuity sem fog. Pedig az AC egyszerűen sokkal egyszerűbb és okosabb a TAF-nál. Az AC használatával egyrészt nincs szükség alkalmazás oldali módosításra, a driver megold mindent, a TAF-nál még kellett hibát kezelni, és ennek megfelelően pl. megismételni a tranzakciót. Ezen kívül a TAF legfeljebb futó SELECT-et tudott átrakni máshova, de az AC-ban már az egész tranzakció átmegy, szóval működik például az, hogy az egyik helyen elindítom a DML-t, és közben van egy lehalás, switchover, failover, és másik helyen fejeződik be, és ebből kliens oldalon semmit nem venni észre, csak azt, hogy időben kicsit tovább tartott, mint máskor.

[ Szerkesztve ]

Ha már RAC téma volt itt nemrég...

Most futottam bele én is a témába, az alkalmazásunkat át akarják tenni egy RAC-os környezetbe. Ami gondot okoz, mert bizonyos folyamatok közötti kommunikációra a DBMS_PIPE-ot használjuk, mint kézenfekvő megoldást. Ez pedig nem működik "inter instance". Persze ki lehet herélni a RAC-ot, hogy egy instance-ra kapcsolódjunk - egyelőre így is lesz valószínűleg, de el tudom képzelni, hogy ezt majd le kell cserélni a jövőben...

Az Oracle Support oldalán is láttam, hogy ez mások által is kívánt feature, de évek óta áll a jegy, szóval előrelépés nem valószínű, hogy lesz vele. Van ezzel kapcsolatban valami jó útmutató, hogyan lehet ezt kiváltani? Egyelőre nem igazán találtam, csak hogy van az Advanced Queue meg JMS, de úgy igazán bevált megoldás mintha nem lenne, inkább hagyják a "lebutított" RAC-ot.

What else you gonna do on a Saturday?

Helló!

Lehet nem pont ide illik, úgyhogy nem is ide írtam közvetlenül, de hátha valakinek van rá ötlete:
https://prohardver.hu/tema/szeged_es_kornyeke_adok-veszek-beszelgetek_2/hsz_76535-76535.html

Make Love not war!

Most akkor 11 vagy 12? Egyáltalán ugyanoda csatlakozol különböző helyekről? Ugyanaz a PL/SQL Developer verzió? A kliens oldali OS verziónak semmi köze nincs ahhoz, hogy az adatbázison belül mihez van jogosultságod.

11-es; midnenhol minden ugyanaz. Nálam is működött, amíg nem váltottam Windows 10-re.
Váltottam másik gépen is 10-esre; ott is előjött ez a hiba.

(12-est már csak kínomban tettem fel, de nincs változás. Ne foglalkozzunk ezzel a szállal, mert csak félreértés adódik)

"OS verziónak semmi köze nincs ahhoz, hogy az adatbázison belül mihez van jogosultságod" - PONTOSAN! És mégis. Mondom én, hogy nem értem

Make Love not war!

Jó, a PL/SQL Developert egyáltalán nem használom, de akkor pl. megnézném, hogy mi az az utasítás, ami ezt a hibát dobja. Ezt az adatbázison lehet beállítani:

alter system set events '1039 TRACE NAME ERRORSTACK LEVEL 1';

Kikapcsolás:

alter system set events '1039 TRACE NAME ERRORSTACK OFF';

Aztán amikor ORA-01039 jön, akkor ilyenkor az adatbázis szerveren is keletkezik egy trace fájl, és ott lesz benne az SQL. Ettől még persze simán lehet, hogy nem megoldható, mert nem tudjuk befolyásolni, hogy a PL/SQL Developer milyen SQL-eket futtat magától.

Milyen PL/SQL developer van fenn, és _egészen pontosan_ milyen oracle kliens van feltéve?
Az új PL/SQL-devet nem ismerem, de a régiek 32 bitesek, ezért a hozzájuk való oracle kliens verzióra van szükséged.
Ha a windows 10-es PL/SQL Developeren átállítod a compatibily-t win7-re? akkro sem működik?

=Kilroy was here============================ooO=*(_)*=Ooo=======

Win7 kompatibilitással se megy.

Oracle Client 32bit 11gR2 - ezzel ment még az alkotói frissítés előtt.
plsqldev1105-vel

Most újként megnéztem ezzel:
win32_12_102_client
plsqldev1201x32-vel

Szóval elvileg semmi extra. A win kavar be, ez 100%, csak nem értem, hogyan..

Ja egyébként ha nem pl/sql developerral nézem, hanem konzolban, akkor lefut a kérés akkor mégis a devvel van valami, amibe a win kavar be.

Make Love not war!

Ahha, hát ezt már így passzolom, viszotn nemrég megjelent a 12.0.4-es PL/SQL Developer tegyél azzal is egy próbát, hátha segít.

Esetleg kipróbálhatnád még egy (32bites) instance klienssel, és az abbal lévő Sqlplusszal a kapcsolódást és lekérdezést. Ha azzal működik, akkor a "PL/SQL Dev"-et beállítani rá, és hátha úgy jó lesz.

=Kilroy was here============================ooO=*(_)*=Ooo=======

Van egy régebbi 11-es kliens, amire az volt írva, hogy Win7-el megy. Legelőször azzal próbáltam, de a frissítés nélküli win10-zel se ment.
Szerintem beírom valami hivatalos Oracle-s support oldalra, hátha VAAAGY MS supportra

Make Love not war!

Az instant client-et pont ezért ajánlottam, mert ott elég hamar rövidre lehet zárni, hogy Oracle oldali a hiba, vagy sem.

=Kilroy was here============================ooO=*(_)*=Ooo=======

Thx, kipróbálom majd. Most eljöttem 3 hét szabira

Make Love not war!

Sziasztok,

bizonyos OBJECT-eknek szeretnem a definitionjet objectenkent kulon fajlba exportalni. Sikerult mar leszurni a kulonbozo objecteket a ALL_OBJECTS viewbol.
Ezeken az objecteken szeretnek vegigiteralni, lekerni a DDL-t dbms_metadata.GET_DDL hasznalataval (?), majd egyenkent kiirni a kapott CLOB-ot (ez is problemat jelenthet) fajlba.

Sajnos eleg bonyolult megoldasok jutottak eddig eszembe. Tud valaki ajanlani jarhato utat?

Some say I'm condescending. That means I talk down to people.

A sima spool miért nem jó megoldás?

=Kilroy was here============================ooO=*(_)*=Ooo=======

A spool egy SQL*Plus parancs, és nem tudsz köré ciklust írni, mert a ciklus egy PL/SQL konstrukció, a spool pedig egy kliens oldali parancs. Tehát nem működik az, hogy minden objektum külön fájlba kerüljön.
Ettől még persze simán meg lehet oldani pl. egy bash looppal.

A CLOB fájlba írására pedig a legegyszerűbb módszer szerintem: DBMS_XSLPROCESSOR, azon belül CLOB2FILE (ami persze szintén szerver oldalon történik).

[ Szerkesztve ]

Na igen, az a kérdés, hogy a szerver oldali fájlrendszerhez hozzáférhet-e.
Nálunk az az üzemeltetők kiváltsága, marad a kliensen futtatott parancssori megoldás, de azzal is simán meg lehet oldani azt is, hogy minden objektum külön fájlba kerüljön.

=Kilroy was here============================ooO=*(_)*=Ooo=======

Koszi! Pont ez kellett.

[ Szerkesztve ]

Some say I'm condescending. That means I talk down to people.

Sziasztok!

Hosszas rágódás után úgy döntöttem, hogy Database Administrator/developer irányba kezdem el építeni a karrierem (az idő eldönti melyik tetszik jobban, melyikkel lesz állásom stb.).

Viszonylag tapasztalatlan vagyok a témában és arra a következtetésre jutottam, hogy az elkövetkezendő időszakban elkezdek felkészülni otthon az OCA vizsgákra, kb ebben a sorrendben:

1. 1Z0-061 (SQL alapok)
2. OCA megszerzése vagy PL/SQL vagy Database Administrator területen
3. 2. pont másik fele vagy OCP az egyikből

Munkám során napi szinten kell írnom többek között SQL lekérdezéseket is (üzleti intelligencián alapuló rendszerhez, oracle alapon), de fontos, hogy ez alapvetően nem egy Developer/ DB adminisztrátori munkakör.

Az 1. pontnak már alaposan utánajártam, rendeltem 2 vaskos könyvet és úgy látom, hogy ~3 hónap alatt feltudok rá készülni.

A 062-es vizsgáról nem tudok véleményt mondani, mert jelen pillanatban még teljesen ismeretlen terület, munkám során se használom.
PL/SQL-hez egyelőre csak minimális tapasztalatom van, inkább csak kódolvasás, 1-1 kisebb rész módosítása vagy egy korábban más által megírt kódból minimális változtatásokkal valami újat alkotni.

Gondolkoztam képzéseken is, de a hivatalos tanfolyamok árát sokallom, szerintem ezeknek akkor lehet értelme, ha már megvan a tudás és biztosra akarunk menni, illetve van már egy jobb fizetésünk vagy a munkahely fizeti egy részét vagy a teljes összeget.
Esetleg ismertek elfogadható áron viszonylag jó képzéseket, amik segíthetnek fejlődni?

Ami elrettentett, hogy kíváncsiságból nézegettem állásajánlatok után és mindenhol viszonylag magas tudást várnak el sok éves tapasztalattal (junior szintű állásajánlatot nem is láttam) ráadásul a fentieken kívül még ezer másik témakörben is...

Szerintetek mi az az elvárt szint, ami után van értelme váltáson gondolkozni? A fentebb leírtakat figyelembe véve ezt a tudást mennyi idő alatt érhetem el?

[ Szerkesztve ]

Szia,

én a dba részről tudok nyilatkozni, a developer-t meghagyom valaki másnak.
OCA-ra fel lehet otthon is készülni, a tanfolyami Oracle anyagokon kívül is vannak könyvek, amik végigveszik a vizsgára kellő anyagot, ezen kívül tudsz magadnak építeni/letölteni virtuális gépet is, amin gyakorolhatsz.
Viszont szerintem sokat segít, ha már amúgy is egy belépő szintű pozícióban dolgozol, akkor találkozol is a mindennapi munkád során a tanultakkal, tudod gyakorlatban is alkalmazni a tudásodat.

Tanfolyamon én még csak úgy voltam, hogy a munkahelyem fizette, saját zsebből szerintem nem éri meg kifizetni, főleg, ha még nincs állásod ezen a területen.

Mivel én még nem váltottam munkahelyet, így csak a kollégák tapasztalataira tudok hagyatkozni: a kollégáim közül sokan vagy 2 év körüli tapasztalattal mentek el máshova, vagy 8-10-zel. A második csoportból a senior állásokra mentek, az elsőből pedig inkább junior vagy picit afelettire.
Szerintem a 2 év tapasztalat kb. egyenlő egy erős OCA szinttel, persze más kérdés, hogy ha tényleges tapasztalatod nincs, akkor az mennyire fog tetszeni a jövendőbeli munkáltatódnak, de azokhoz képest, akik nulla tapasztalattal indulnak, biztos előnyben leszel egy OCA vizsgával - kérdés, hogy érdemes-e letenned saját zsebből, ha a mögöttes tudásod megvan, akkor szerintem enélkül is felvesznek belépő szintű pozíciókra,
és a vizsgát lerakhatod esetleg később, a cég pénzén is (sokunkat nulla Oracle tapasztalattal vettek fel, és inkább munka közben tanultunk sok mindent, szerintem ilyen helyre most is felvennének, de ez szinte mindig műszakban végzendő munka, kérdés, hogy az mennyire passzol az életviteledhez/családodhoz/stb -viszont kezdésnek/ugródeszkának jó lehet).

Összefoglalva, Oracle dba-ként való munkát nézve, a jelenlegi ismereteim alapján a legjobb kezdésnek azt tartanám, hogy elmennék egy belépő szintű munkára, mellette/előtte minél többet próbálnék otthon tanulni az OCA anyagból, és a vizsgát/tanfolyamot már a munkahelyemen csinálnám meg.

Köszönöm, hasznos volt amit írtál.

Igen ez a nagy félelmem, hogy hiába lesz egy elfogadhatónak mondható OCA szintű tudásom, azt fogják mondani, hogy tapasztalat is kéne.

A viszgát nem kellene saját zsebből finanszíroznom (ha sikerül), ezért még idén leakarom tenni a 061-es sql alaposat.

Tanulásban is motívál, mert látom magam előtt a kitűzött célt és a hozzá tartozó ismeretanyagot is.

Utána nem tudom még mi lesz pontosan, lehet a developer (plsql /tuning) képzések irányába megyek el, mert azt a munkám során is hasznosítani tudnám (Nem feltétlen gondolkozok váltáson, de mind fizetés és karrier szempontjából is korlátozottak a lehetőségeim a jelenlegi helyemen).

Összeségében nehéz ügy, mert nem szeretnék jelentősen kevesebb fizut se, ami benne van ha kezdőként jelentkezek máshova, mellette viszont érdekel

Egy PL/SQL-es kérdésem lenne:

Belefutottam olyan kérdésbe, hogy figyelni kellene, mekkora egy package forráskódja a használható debug miatt. Ha egy bizonyos méretet túllép, akkor hiába fordítjuk le és adjuk hozzá a debug információkat is, a hibakeresés során minden változóra ezt kapja az ember: "not a variable". Megoldja, ha szétszedjük több részre a csomagot. De magára a méretre, hogy ez mikortól jelentkezik, nem találtam utalást sehol. Erről esetleg nem tud valaki pontosabbat?

What else you gonna do on a Saturday?

Na, ilyennel sem találkoztam még, pedig tavasszal az egyik kolléga 8000 soros procedure-ét is nekem kellett javítgatni. És én már azt is feleslegesen óriásinak éreztem.
- Hány sornál érzed a hibát?
- Milyen programmal próbálsz debugolni?
Mi PL/SQL Developert használunk. De csak akkor szokott debugnálnéha furcsaság lenni, ha nyitva van egy teszt ablak, és közben a programot újrafordítom. De egyébként jól működik a debug.

=Kilroy was here============================ooO=*(_)*=Ooo=======

~12000 sorosnál sincs gond, szintén pl/sql Developerrel.

PL/SQL Developert használunk mi is. 20e sor körül szokott jelentkezni, egy-két ilyen monstrum van - nem egy-egy procedure vagy function ilyen nagy, hanem ezekből van rengeteg egy csomagban, mert logikailag összetartoznak.

What else you gonna do on a Saturday?

Próbáltam fordítani egy 30k soros package-t, hogy megnézzem neked, de nekem már be sem fordítja.
Nálunk a legnagyobb package 13k. Az még megy.

=Kilroy was here============================ooO=*(_)*=Ooo=======

Lehet olyan objektum(csomag, eljárás), ami nem látszik a dba_objects -ben? (természetesen van joga lekérdezni ennek a usernek)

PLSQL cuccról nem tudok, de egyébként igen, pl. 11.2.0.2-ig nem látszanak benne a LOB és partícionált LOB indexek (és 10g-nél is volt még valami, ami kimaradt).

(Kicsit általános sql is) Van egy táblám, amiben 3 oszlopra (a,b,c oszlop) van egy unique kulcs. Van egy olyan rekord a táblában, amelyiknek az a és c oszlopa van kitöltve, tehát a b tartalma null. Ha ebbe a táblába olyan rekordot akarok insertálni, amelyiknek szintén csak az a és c oszlopa kitöltött az miért okoz kulcs sértést? A beszúrt null nem lenne egyenlő a meglévő rekord null tartamával. A és c értékek természetesen ugyanazok.

[ Szerkesztve ]

Sziasztok, nem igazán pörög mostanában a topic, így gondoltam feldobom egy félig off-topic kérdéssel:
Gondolkozom, hogy itthon építsek egy új asztali gépet, amit különböző konfigurációk tesztelésére használnék (RAC, DG, Golden Gate, stb). Jól gondolom, hogy annyi a fontos, hogy legyen 32G RAM-om (Virtualboxban futna természetesen minden), és más kb. nem is számít mellette (tehát bármelyik 4 vagy több magos újabb Intel vagy AMD CPU/APU megfelelő -az Intelnek még van előnye virtualizálásban)?

Ja, esetleg még egy SSD.

Igen, egy 500G-s SSD alap lenne a rendszernek és a gépeknek. Egyelőre az i5-8400 és a Ryzen 5 2400G között vacillálok, kérdés, hogy hosszú távon a 6 maggal járok jobban ht nélkül, vagy a 4 mag + 4 extra thread-del (de így teszteket nézegetve azt mondanám, hogy nincs sok különbség) - illetve azért megszokásból az intelhez húzok, AMD-m szerintem utoljára a 486-586 érában volt.

Ez a saját játszós környezet.
Most éppen 25 VM megy, 111 GB RAM használt memória, és mondjuk átlag 25% CPU használat (Xeon E5 2683 V3).
Van benne 4 x 2 node RAC (2x11.2, 12.2, 18.3), 13.3 Cloud Control, a többi meg single instance, mindenféle verzió.

Nem a CPU fog elfogyni

[ Szerkesztve ]

Azta ez már komoly konfig , tippre a CPU többet érhet benne, mint amit én az egész projektre szánok. Ez brand gép, vagy magadnak raktad össze?
Alapvetően én szerintem egyszerre 4-5 gépnél nem futtatnék többet (de lehet, hogy annyit sem, ugye 12.2-től 8G a Grid Infra minimum memória igénye, így egy 2 node-os RAC már kapásból 16G-t megenne), viszont a jelenlegi RAM árak mellett sajnálnék 32G-nél többet venni, ha kezdetben ez is kiszolgálna (ez még mondjuk bővíthető lenne később 64-re, de úgy tűnik, hogy hosszú távon, ha komolyan építkezni akarnék, akkor szerver vonalon kellene elindulni).

Magamnak raktam össze, sima desktop PC darabokból.
A CPU új, bolti árát inkább hagyjuk, használtam vettem ebay-en, 92k volt 2 éve Kb. Ryzen 1900X-1920X közötti szint 14 core-ral, tehát 1 szálon azért lassabb ezeknél. Persze akkor még az X99 volt az egyetlen desktop kategóriás alternatíva a 128 GB memóriára, de a hasonló teljesítményű i7 6900K meg 3-4x ennyibe került, szóval maradt az olcsó használt Xeon. A memóriát meg pont sikerült megvenni, amikor a legolcsóbb volt.

Redditen szoktam nézni a HomeServer-t meg a homelab-ot, na ott vannak néha komoly gépek.

Van egy kérdésem, hátha találkozott más is már a problémával

Az Oracle Advanced Queuinggal ismerkedek és egy példa forráskódot keresek. A példákat sem volt egyszerű megtalálni, valami Companion Disc sokadik jar filejában voltak eldugva (bővebben), viszont nem találtam meg ezekben mindent, ami érdekelne.

Pontosabban: occiaqop.cpp - ő természetesen megvan! Viszont használ egy occiaqopm.h-t és elvileg létezik ennek a .cpp-je is. De semmi nyomát nem lelem, se on-, se offline... Sejtésem szerint ebben van egy olyan dolog, ami kifejezetten érdekelne (a hr_obj megvalósítása).

What else you gonna do on a Saturday?

http://squirrel-sql.sourceforge.net/
Ha még aktuális.
Utolsó emlékeim szerint ingyenes és elég sokat tud abból, amit a TOAD.

A héten alkalmam adódott kipróbálni az Oracle Cloud-ot. Számomra valami döbbenetes volt, hogy pár paraméter kiválasztása után 10-20 perc múlva ott volt a kész gép a felhúzott db-vel - ehhez képest a nem cloud szolgáltatók/üzemeltetők (legalábbis amit ismerek) buildelési folyamata nagyon lassú.

Viszont ez megint felvetett egy kérdést, ami pár évente előjön: dba-ból mive érdemes továbbképezni az embernek magát?

Az automation database fejlesztésével illetve a felhő szolgáltatók előtérbe kerülésével szerintem már 5 év múlva is jó eséllyel sokkal kevesebb dba-ra lesz szükség (persze kérdés, hogy magán a cloud-on hány dba dolgozik , de a customer oldalán sokkal kevesebb is elég lesz a napi teendők ellátására).

Igaz, az egyik kollégám szerint ez nem biztos, hogy bekövetkezik, ő azzal indokolja, hogy nem fog kevesebb dba kelleni, hogy a db-k száma, és a tárolt adatmennyiség folyamatosan nő.

Viszont szerintem azért jó lenne más irányba is fejleszteni az ember skillsetjét, ezért gondolkozom, hogy mit lenne jó tanulni, milyen irányba kellene elmenni? Automatizálásra még jobban rágyúrni (elvégre valakinek a cloud-os gépek elkészülése mögötti scripteket/folyamatokat is tervezni/karbantartani kell)?

Ti hogy látjátok ezt a témát?

Erre elkezdtem írni egy hosszabb választ, aztán csak jól felidegesítettem magam Rövidítettem és moderáltam magam.

Na hát az Oracle Public Cloud. Egy overengineered pre-beta állapotú káosz. Éles rendszert nem bíznék rá.
A virtuális gépes környezetben a performancia gyalázatos, évtizedes visszalépés. A dedicated bare metal az OK.

Néhány helyen dolgoztam vele, egyelőre annyit látok, hogy segít bizonyos problémákon, és bevezet helyette másokat, összességében nem vagy előrébb.
Nem fog helyetted restore-olni gond esetén, nem fog környezetet másolni, nem fog deploy-olni, patch-elni, upgrade-elni, reorganizálni, performanciát vizsgálni, hangolni, hibát keresni.

Oracle DBA-ból szerintem is egyre kevesebb kell, de nem feltétlenül a cloud miatt, hanem azért is, mert az Oracle mint cég egyre nagyobb közutálatnak örvend. Ennek az üzletpolitikájuk is az oka, és az is, hogy a szakmai színvonal silány. Azt látom ügyfeleknél is, hogy aki csak teheti, az igyekszik más irányba menni. A meglevő nagyobb rendszerek átmigrálálását Oracle-ről másra szinte senki nem fogja bevállalni, de az új fejlesztéseknél már nagyon ritkán jön szóba Oracle. Persze ugyanez szerintem elmondható az IBM-ről, Microsoftról, SAP-ról is.

Igen, én is próbálom más irányba képezni magam, a fentiek miatt is. Meg azért is, mert nem látom, hogy ebben az irányban hogy lehetne továbblépni. Azt is látom, hogy nagyon ritkán van szükség jó szakemberre ezen a területen. Biorobot kell, aki elindít, leállít, scripteket futtat, fel van írva a work.txt-be, hogy ha ez a hiba, akkor futtasd ezt.

Egy ideje már játszok a gondolattal, hogy Red Hat vonalon is megcsináljam a vizsgákat. Nem azért, mert kell vagy bármi előnyöm származna belőle, csak nekem az egy olyan terület, amivel szívesen foglalkoznék többet is, és legalább lenne valami újabb szakmai kihívás. Az Oracle vizsgák is kihívásnak voltak jók.
Az AWS/Docker/Kubernetes és hasonlókkal is foglalkoznék. De azzal már nem azért, mert hiszek bennük, hanem mert egy ideig az az irány a felkapott.
A DB-t ki lehet egészíteni az appserver/middleware iránnyal, az annyira nem vonz.
Egyébként eredetileg fejlesztőnek készültem, aztán valahogy itt ragadtam az adatbázis/infrastruktúra konzultáció vonalon. Kíváncsi vagyok mi a recept egy fokozatos átállásra, és hogy egyáltalán jobban járnék-e vele.

Én annyira mélyen még nem ástam bele magam (lévén most is csak egy 18c tanfolyam mellé volt a cloud hozzáférés), így csak az előnyeit láttam, de persze, megértem, hogy ennek is bőven van hátránya, lehet hova fejlődni még nekik (ehhez képest a legutóbbi HOUG szakmai napon nagyon promózták a Cloud 2-t, illetve az Amazon felhő-szolgáltatásával volt összehasonlítva, és olyan mutatókat vizsgáltak, hogy mindig az Oracle-ét hozták ki jobbnak ).

Igen, ezt már mástól is hallottam, hogy egyre ellenszenvesebb az Oracle, mint cég, illetve talán az általad említett tendenciát igazolja az is, hogy mostanában egyre kevesebb álláshirdetést látok a témában.
Viszont akkor milyen irányba mennek az Oracle-től elpártolók? Mert a népszerűbb rdbms-eket szintén az általad említett cégek gyártják (pl. DB2, MS SQL server, ugye a MySQL hiába open source, supportot az Oracle-től vehetsz -illetve annyira nem néztem utána, hogy még milyen cégektől, biztos van más is a piacon-).

Mivel már dolgoztam biorobotként, így oda biztos nem mennék vissza (illetve hiába léptem onnan fentebb, egy ideje már a mostani pozícióm nagy része is favágás jellegű), előre lenne jó lépni. Amiben én szívesen fejlődnék most (és már régóta tartozom magamnak vele igazából), az az algoritmizálás, ezzel párhuzamosan a scriptelés, de ugye ezek is inkább csak kiegészítői lehetnének valami másnak.

A Red Hat (illetve úgy általánosságban a linux) vonal engem is érdekel, de még nem szántam rá magamat, hogy bővebben foglalkozzak vele.

Az általad említett, jelenleg népszerű dolgokkal (AWS/Docker/Kubernetes) az a problémám, hogy lehet, hogy pár év múlva ezek helyett lesz valami újdonság ismét, ha peche van az embernek, akkor pont akkor, mikor már egész sokat megtanult róluk - persze a mai világ az élethosszig tartó tanulásról szól, szóval egyáltalán nem hiszem azt, hogy ha most megtanulok valamit, azzal kibekkelem a következő 40 évet, csak azt nem szeretném, hogy esetleg rossz irányba fejlődjek, felesleges dolgokra pazaroljam az időmet.

Eleve szerintem az is érdekes kérdés, hogy magában az üzemeltetésben lesz-e magas szintű munkára igény (értve ez alatt nem csak az adatbázist, hanem a többi infrastruktúra komponenst), vagy egyre inkább más kerül majd fókuszba - tehát ha az ember elmegy pl. Red Hat irányba, akkor vajon idővel nem fog-e a Red Hat szakemberekre is az igény visszaesni?

Volt olyan kollégánk, aki pár munkahely váltás után elment fejlesztőnek, pedig nagyon magas szinten volt Oracle-ből - lehet, hogy ő csinálta jól?

Adtam elő párszor HOUG-on, nem szimpatikus az a közeg. Inkább szól az üzletről, mint a szakmáról. Az ilyen promózás is. Voltam más országban is Oracle User Group konferencián, sokkal jobb volt. Az ottani Oracle alig volt jelen, és világszerte ismert olyan külföldi előadók is voltak, akiknek követem és naponta olvasom a blogját, és tényleg szakmai dolgokról volt szó. A cloud szó ott alig hangzott el a 2 nap alatt, miközben úgy egyébként már a csapból is az folyt (ez 1,5 éve volt).

DB2 alig van, régi maradvány szokott lenni, ami azért nincs kiváltva, mert már senki nem mer hozzányúlni.
MSSQL sok van. Egy időben foglalkoztam azzal is, de mivel mi alapvetően Oracle-lel foglalkozunk, az MS SQL-es munkák nem jöttek, szóval nem is mentem bele jobban. Kapunk évente kb. 2 MSSQL bejelentést ügyfelektől.
MySQL-ből community editiont szoktam látni, ahhoz nem kell Oracle. Ami viszont érdekes, hogy MariaDB-vel meg sehol nem találkozunk.
PostgreSQL tűnik fel egyre több helyen, és ha rajtam múlna, én is azt választanám. Ebből van vegyesen a free és EnterpriseDB változat is. Ezzel foglalkoznék a legszívesebben ha adatbázist kell választani az Oracle mellé.
Ott van még a másik divatos irány is, a big data, NoSQL, próbálkoznak ezekkel is, de itt kicsi az átfedés.

Az üzemeltetésben egyébként igen, pont az lenne az előrelépés, ha nem kellene külön storage team, network team, Linux team, DBA team, backup team, akármi team, hanem több komponenst is tudna ugyanaz az ember vagy csapat csinálni. És pont ez kellene ahhoz is, hogy ne hetekig tartson egy új infrastruktúra elemet létrehozni. De ehhez olyan emberek kellenek, akik hajlandóak ezt megtanulni, és olyan munkáltató, aki hajlandó az ilyen embereket megfizetni. Nagyon ritka az ilyen. Én most ebből a szempontból szerencsés vagyok, olyan helyre járok, ahol mienk egy bizonyos szinttől a hálózat, storage, backup, OS, adatbázis, hardware. Itt is megvannak a default szerepek, hogy ki mivel foglalkozik, de 1-1 ember több szerepben is tud működni, ha arra van szükség.

Az, hogy egy Oracle DBA értsen a Linuxhoz és üzemeltesse is, tök alap lehetne. Azokat a helyeket most hagyjuk, amik még leragadtak a UNIX-nál, esetleg Windows-t használnak. Előbbi politikai döntés, utóbbit meg nem is értem. Linux még nagyon sokáig lesz, de önmagában ahhoz érteni kevés.
Ha a jelent és közeljövőt nézem, akkor egy Oracle DBA-nak jó kiegészítés az appserver/middleware irány. Rengeteg helyen kell Tomcat, JBoss/WildFly, WebSphere, WebLogic, stb. dolgokkal foglalkozni. Ha ezek mellé még mennek mondjuk az Oracle saját Fusion Middleware termékei is, pl. OAM, OIM, OSB, SOA, akkor aztán lehet még vagy 10 évig annyit dolgozni, amennyit az ember bír.
Hosszútávon meg nem tudom. Most csak a fejlesztést érzem olyan tevékenységnek, amire akkor is lesz igény. Üzemeltetés egyre kevesebb. Ezért szeretném kombinálni a kettőt.
Igen, én is ismerek olyanokat, 2-t is, akik Oracle DBA-ként dolgoztak évekig, csináltak ők is pl. OCM-et, megjárták külföldet, aztán hazajöttek, és mindketten fejlesztőként dolgoznak már. Ők most 40 éves kor körül lehetnek. Mindkettőről azt hallottam, hogy elegük lett az egész Oracle témából.

[ Szerkesztve ]

Én azt látom, hogy DBA-k még csak-csak vannak, de hozzáértő MW-sből sokkal kevesebb. Olyan, aki ha probléma van meg is tudja oldani és nem széttárni a kezét.

Valaki ért a Weblogic WLST-hez itt? Lenne kérdésem, amire 0 találatot ad a Google