Megzavarodtam.
A kedvesem szerint én mindenben leértékelem őt.
Pedig csak néáha tanácsokkal látom el,amik igenis helytállóak...és véleményt fejtek ki.
szerinte,ha azt mondom rá,hogy lusta,az is leértékelés,mégha fedi is a valóságot.
Nem az illetőben belül dől el,hogy mi a leértékelés?
Azt mondja ezekkel csak belecsontosítom abba a szerepbe,amiben épp van,és én nem hagyom kitörni.
Ez vajon nem egy gyenge felelősségelhárítás...?
mert ugyan már...ha szerinte nem igazak és valósak amiket mondok,akkor nem veszi fel az ember.
de ha látja benne az igazzságot,akkor könnyebb mást ostorozni,s azt mondani azért marad ebben az állapotban mert leminősítik,mint sem tenni ezen dolgok változtatására
ÉRDEKELNE A VÉLEMÉNYETEK
köszi
