pont ez mutat a gyakorlati alkalmazhatóság felé, mivel soha nem fogod tudni bizonyítani, hogy adott művet felhasználták-e az ai tréningezésére (pláne azt, hogy ha a művet nem használták fel, de egy feldolgozását, egy másik művet, amiben ezt idézték, stb.). azt a mondatot, hogy luke, én vagyok az apád, melyik műből tanulta meg az ai? lehetetlen. csak azt tudod bizonyítani, hogy ami kijött az ai-ból, az tartalmaz valami jellegzetes egyedit. és akkor sem azért kellene perelni, mert felhasználták tréningre, hanem azért, mert a kimenetben nem megfelelő idézéssel megsértik a szabad felhasználás feltételeit.
ezzel szemben ha a tréningért is fizetni kellene, akkor hogyan bizonyítják, hogy x. jogtulajdonosnak is jár pénz, és konkrétan mennyi? vagy bevezetnek egy díjat a digitális adathordozói díj mintájára? nem látom ennek megalapozottságát.
oké, a gyakorlati jog meg a jogalkalmazók egy része idióta, ezen nincs mit vitatni.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis