A nôvények színüket a pigment sejtekben lévô nagyszámú klorofiltôl kapják. A klorofil a látható fény tartományából elnyeli a kék és zöld színű sugarakat, viszont a vörös színűeket erôsen visszaveri. Szemünkbe csak ez a vörös szín jut el, amelynek kiegészítô színe a zöld. Mivel az agy a beérkezô fénysugarakat a kiegészítô színével cseréli fel, így a növényekrôl visszaverôdô vörös sugarakat zöldnek érzékeljük.

A vegetáció, mint az egyik legfontosabb természeti erôforrás megfigyelése számára un. vegetációs indexet vezettek be. Az eljárások többségének alapját az elektromágneses hullámok és a vegetáció nagyon sajátos kölcsönhatása jelenti. A növényzet klorofil tartalma jelentôsen elnyeli a vörös 0.6-0.7mm-es sugárzást, azonban a levelek pigment tartalma erôsen visszaveri a 0.8-0.9mm hullámhosszú infravörös sugarakat. Az egyszerű vegetációs index az infravörös sugárzás osztása a vörös sugárzással. A módszer hátránya, hogy az erôs vegetációjú területeken a vegetációs index nagyon nagy értéket vehet fel.

E hátrány kiküszöbölésére vezették be a normalizált vegetációs indexet. Rövidítése: NDVI.

NDVI=(NIR-R)/(NIR+R) NIR=közeli infra, R=vörös sugárzás

Konklúzió: valószínű a predátor nem látja zöldnek a növényeket.

Forrás : [link]